A kormány kezdeményezésére, szakmai szervezetek és piaci cégek támogatásával 2019 januárjában indul a Szupergyors Internet Program második szakasza, a SZIP 2.0, melynek célja a legalább 100 Mbps-ra alkalmas, de gigabites sávszélességre bővíthető, vagy optikai hálózatok kiépítése.
Nyolc szakmai érdekképviseleti és kormányzati szervezet és tizenöt iparági szereplő írta alá azt a nyilatkozatot, melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkársága kezdeményezett a korszerűbb szélessáv-beruházások érdekében.
A Szupergyors Internet Program 2.0 (SZIP 2.0) elindításáról a gigabites hálózatok kiépítésének érdekében” címmel 2018. december 12-én aláírt nyilatkozat a nagysebességű hálózatok kiépítéséről szól, amely az Európai Uniós Digitális Menetrendben megfogalmazott stratégiai céloknak teljes mértékben megfelel. Emellett a nemzetgazdaság további növekedése, ezáltal pedig Magyarország versenyképessége szempontjából is kiemelt fontosságú.
„Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy a magyar emberek, a helyi közösségek és a vállalkozások a digitalizáció nyerteseivé váljanak.” – mondta Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár. Hozzátette: „A SZIP 2.0 keretében a kormány a gigabit kapcsolatra képes, elsősorban optikai hálózatok kiépítését preferálja, de cél a legalább 100 Mbps sávszélesség.”
Dr. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a versenyképesség megőrzésében, az új vállalkozások, munkahelyek létrehozásában, valamint a digitális közigazgatás optimális működésében elsődleges szerepük van a digitális infrastruktúrába történő jelentős beruházásoknak. Mint mondta: „Az új hálózatok valamennyi háztartás, iskola, könyvtár, kutatóintézet, vállalkozás és közszolgáltató számára a mai kor követelményeinek megfelelő minőségű és a jövő kihívásai szerint is továbbfejleszthető megoldásokat jelentenek majd.”
A SZIP 2.0 és a Digitális Jólét Program céljainak megvalósítása érdekében az állami és piaci szereplők kiemelt hangsúlyt fektetnek az összehangolt állami szerepvállalásra, a bürokratikus előírások további leépítésére, valamint az adópolitikai ösztönző intézkedésekre.