Napjainkban a digitalizáció már javában zajlik: szinte nincs is olyan területe az életnek, ami már ne lenne valamilyen módon a számítógépekhez, ezáltal pedig a digitális világhoz köthető. Ezzel párhuzamosan elindultak bizonyos decentralizációs folyamatok, melyek további sikeréhez már megteremtődni látszanak a technológiai feltételek is, méghozzá a jelen évtized egyik legfrissebb technológiai vívmánya, a blockchain-rendszer által.
Az új digitális technológiák – illetve pontosabban az internet – megjelenésével párhuzamosan egy új trend is kezdetét vette, ez pedig a decentralizáció trendje: az internet elterjedésével és a hozzá kapcsolódó technológiák fejlődésével párhuzamosan egyre több szolgáltatásnak jelent és jelenik meg jelenleg is a peer-to-peer, azaz felhasználók közötti, központi irányítást nélkülöző verziója.
A legtöbb esetben ez interneten igénybe vehető szolgáltatásokat takar, melyeknél az értékesítés módja adja a "forradalmi jelleget." Tipikus példaként állhat itt a hideget és meleget is kapott Über. A blockchain-technológia által azonban ezen szolgáltatások közösségi volta már a kereskedelem módjára is kiterjed: míg a korábbi, internetes szolgáltatásoknál csak a megosztás és a tulajdonlás volt újszerű, addig a blockchain segítségével már maguk a pénzügyi tranzakciók is biztonsággal lebonyolíthatóvá váltak külső segítség nélkül, a technológiai háttér, azaz a blockchain használata által.
A napjainkban nagy port kavaró Bitcoin az első olyan digitális eszköz – valuta – mely blockchan-rendszert használ. A bitcoin a blockchain segítségével vált a világ első biztonságosan használható, központi felügyelet nélkül létező digitális valutájává. A Bitcoin sikerén felbuzdulva több ágazat is elkezdte vizsgálni a blockchain-rendszerben rejlő alkalmazási lehetőségeket.
Mi az a blockchain?
A blockchain – vagy magyarosan: blokklánc – egy olyan, központi felügyelet nélküli, felhasználók között megosztott digitális főkönyv, mely visszamenőleg megmásíthatatlan, továbbá minden felhasználó előtt egy egységes és megváltoztathatatlan tranzakciós listát tartalmaz. A blokklánc a felhasználók tulajdonában van, ők tartják fenn a hálózatot és tartják naprakészen az adatokat.
A blokklánc biztonságát az úgynevezett hash referenciák adják. A hash egy olyan egyedi azonosító, amely a blokkokban lévő adatok titkosításával biztosítja azok megváltoztathatatlanságát. Mindig a láncon belül épül a következő blokk, melyen belül a hash-ek mindig az előző blokkokra utalnak vissza. A blokklánc blokkjai mindig egymásra épülnek, így a legutolsó blokk hash-e mindig tartalmazza az előző blokkok azonosítóit is, így a hash lényegében nem csak az egyszeri tranzakciók, de az egész blokklánc megváltoztathatatlanságát is biztosítja. A blokklánc ezen felül a felhaszbálók anonimitását is őrzi.
Miként tudjuk hasznosítani?
Nem túlzás azt állítani, hogy a blockchain-technológiára már a nagyok is szemet vetettek. Az indok egyszerű: a decentralizált főkönyv, mint eszköz segítségével gyakorlatilag bármilyen kereskedelmi tevékenységet lehetséges automatizálni, gyorsabbá tenni (a központi ellenőrzés hiánya okán), de egyes startup-ok már más iparágakban is igyekeznek kipróbálni a technológiát.
Az egyik legnagyobb szereplő, mely a blokkláncban rejlő lehetőséget kutatja, nem más, mint Kína. Az ázsiai nagyhatalom komolyan vizsgálja a lehetőségét a blokklánc alkalmazásának: egy kínai startup a kórházak névjegyzékét bízná a blokkláncra, Kína legnagyobb bankja saját kriptopénzt indítana útjára, maga a kínai kormány pedig az adószedés kapcsán kezdte vizsgálni a technológiát. Ami az alkalmazási területeket illeti, a kereskedelmen túl, a blokklánc adatbázis-kezelésben nyújtott lehetőségeit kihasználva fél tucat startup próbálja valamilyen formáában adoptálni a technológiát. A lehetséges felhasználási módok közé tartozhat:
- bármilyen peer-to-peer kereskedelem,
- bármilyen számlázási tevékenység,
- kommunikáció biztonságosabbá tétele,
- elektromos autók kölcsönzésének és töltésének megosztása,
- gyártósorok gépközi kommunikációjának biztonságosabbá tétele,
- sőt, egyesek szerint a blokklánc akár egy automatizált, közösségi elektromos hálózat fenntartására is alkalmas lehet
- de akár az IoT szegmensben, azaz az okoseszközök világában is segíthet biztonságosabbá tenni az eszközök közötti kommunikációt, vagy a közösségi használatot.
Az okosszerződés
A blockchain a kereskedelem bármilyen formáját megkönnyíti, azonban érdemes még szót ejteni a tranzakciók "szentesítésének" körülményekről. A közvetlen kereskedelem ugyanis nem létezhet megfelelően rögzített megállapodás, azaz szerződés nélkül. A blokklánccal együtt ez is megszületett, és a neve is a mai kor kívánalmainak megfelelő: ha a blokklánc elterjed, akkor a szerződéseink egy részét majd fel fogják váltani az úgynevezett a "smart contract-ek", azaz az "okosszerződések".
A blokklánccal együtt megszületett digitális okosszerződés talán vétlennek tűnhet a papíralapú társaival szemben, ám a szerződés digitális voltában rejlenek annak előnyei is. A támogatóik szerint az okosszerződések ugyanis
- a digitalizált és automatizált mivoltuknak köszönhetően gyorsak,
- a blokkláncon való létezésnek köszönhetően nehezen hamisíthatóak, hisz fél tucat felhasználó blokkjában vannak eltárolva,
- lehetővé teszik, hogy akár teljesen anonim módon is szerződjenek a felek.
A blokklánc vonzatai a jövő társadalmára nézve
Jelenleg a blokklánc-technológiát leginkább a Bitcoin és variánsai kapcsán ismerheti és esetlegesen használhatja a nagyközönség. A 2009-ben elindult digitális fizetőeszköz nagyjából 9 év alatt jutott el arra a szintre, hogy 1-2 éve már egyre többen és többen szavaznak neki bizalmat a hagyományos valutákkal szemben. A Bitcoin azonban csak a tesztüzeme volt egy sokkal komolyabb változást hozó vívmánynak, mely pedig nem más, mint maga a Bitcoin létezését és működését szavatoló rendszer, a blokklánc-technológia.
A blokklánc segítségével ugyanis gyakorlatilag a legtöbb hatalmi struktúra – legyen szó egy központosított szolgáltatásról, vagy akár egy nemzetállam felépítéséről – decentralizálható mind hatalmi, mind pedig technológiai értelemben. A központi hatalom hiánya és a közös felügyelet minimalizálja a hatalommal való visszaélés elvi lehetőségeit, az elosztott adatbázis pedig gyakorlatilag a hálózat fenntartását, illetve az eszközök tulajdonlását is megosztja a felek között, azaz közössé, közösségivé teszi azt, nagyobb adatbiztonságot, illetve kisebb – megosztott – fenntartási költségeket is eredményezve.
Bármi is legyen a jövőben a Bitcoin sorsa, az általa életre keltett és letesztelt blokklánc talán az egyik, ha nem a legfontosabb vívmánya az elmúlt tíz évnek, ugyanis a blokklánc által nem pusztán egy újabb kütyü került a zsebünkbe, hanem a fentiek miatt talán egyenesen maga a technológiai értelemben vett kulcs a 21.század új társadalomszerveződési mechanizmusainak megalkotásához. A decentralizáció, és a hatalmi struktúrák újradefiniálása ugyanis már az internet elterjedésével megkezdődött, most a blokklánc által pedig már megadatott a lehetőség a technikai értelemben is közösségivé tenni ezen platformokat. Könnyedén lehetséges, hogy a jövőben olyan decentralizált államformák is létrejöhetnek a blockchain által, amiket ma még csak jóhiszemű beszélgetések alkalmával merünk felemlegetni. Egy azonban biztos: a blokklánc mindenez változások gyújtópontjában lesz, még ha nem is szem előtt.