Csökkentené műholdjainak fényességét a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat, amely szerdán állította Föld körüli pályára a tervezett "űrinternetjének" újabb 60 műholdját.

s01A SpaceX amerikai űrkutatási vállalat Starlink-műholdjai az égen az egykori fűtőerőmű szállítópályájának betonalapja felett Salgótarján Zagyvaróna településrészéről fotózva 2020. április 19-én este – fotó: Komka Péter / MTI

A cég vezérigazgatója, Elon Musk a Twitteren írt arról, hogy a Starlink projekt műholdjainak túlzott fényességéért az űreszközök napelemeinek elhelyezkedése a felelős, de a vállalat "most korrigálja a dolgot". Az átállítás révén a műholdak kevésbé lesznek láthatóak a Földről – olvasható a BBC hírportálján.

A visszatükröződő napelemeken túl a műholdak egy része a jelenlegi keringési pályája miatt volt szembetűnőbb az elmúlt napokban. Ezek a műholdak a méretük és a Földhöz való közelségük miatt is különösen fényesek. A SpaceX jelenleg egy olyan "napernyő" kifejlesztésén dolgozik, amely csökkenteni fogja a soron következő műholdak tükröződését. A csillagászok szerint a műholdak láthatósága most még kevésbé jelent problémát számukra, ám ez változni fog a rendszer gyarapodásával és üzembehelyezésével.

A következő hónapokban a mesterséges égitestek a fedélzeti hajtóműveiket használva fognak kissé messzebb húzódni a Földtől, a Nap felé fordítva a napelemeiket. Ezáltal szabad szemmel ugyan kevésbé lesznek láthatóak, ám olyan mértékű fényszennyezést idézhetnek elő, amely jelentősen megnehezíti a csillagászok munkáját.

A szakemberek továbbá arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony pályán mozgó űreszközök megszaporodásával növekszik az ütközések kockázata, aminek nyomán sérülhetnek a műszerek vagy a darabjaik le is hullhatnak a Földre. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) floridai űrközpontjából felbocsátott 60 műhold volt a hetedik szállítmány a Starlink program tavaly májusi kezdete óta, így ezzel együtt a SpaceX vállalat már 420 műholdat bocsátott fel a világűrbe.

sl02A hosszú expozíciós idővel készült felvételen a műholdak mozgása egy-egy fényes szakaszként látható – fotó: Komka Péter / MTI

A program távlati célja, hogy 2024-ig csaknem 12 ezer mesterséges holdat állítsanak pályára egy internetes kiszolgáló hálózat számára, amely a tervek szerint lefedi az internetre jelenleg még rá nem kapcsolt térségeket is.