Egyenesen forradalminak tartják a szakértők azt a találmányt, amely az Acél és Ötvözetek Moszkvai Intézete (MISZiSZ) nevű orosz nemzeti műszaki kutatóegyetem laboratóriumaiban született.
Az intézmény tudósai egyetlen molekula vastagságú félvezetőt hoztak létre. Ez lehetővé teszi az elektronikai berendezések további miniatürizálását. A Dmitrij Golberg professzor vezette kutatócsoport külföldi tudósokkal dolgozott együtt. Így a japán Nemzeti Anyagismereti Intézet, Kínából a Pekingi Közlekedési Egyetem, Ausztráliából pedig a Queenslandi Műszaki Egyetem is részt vett a munkában, amelynek eredményét az Advanced Materials című tudományos folyóiratban publikálták.
„Új bór-nitriden alapuló félvezető anyagot kaptunk” – idézte az Izvesztyija moszkvai napilap Leonyid Csernozatonszkijt, az orosz tudományos akadémia Biokémia-fizikai Intézetének főmunkatársát. Csernozatonszkij arról számolt be, hogy a félvezető anyagon ellenőrzött módon, az oxigén koncentrációjának módosításával lehet változtatni az úgynevezett tiltott sáv szélességét. Az új módszer gyors és egyszerű, tehát olcsó is. Ám az ipari alkalmazástól még messze van.
A kutatók a MISZiSZ-ben működő, Cherry nevű szuperszámítógép segítségével megalkották az új anyag elméleti modelljét is, majd létrehozták a kísérleti mintát, amely mindenben megfelelt ennek a modellnek.
Az ilyen anyagok gyakorlati jelentősége szerteágazó – mondta Alekszej Grehov, a Roszatom orosz állami nukleáris energetikai konszern bázisintézményeként számon tartott „atomegyetem”, a Moszkvai Mérnökfizikai Intézet (MIFI) docense. Szavai szerint az elektronikában például nyilvánvaló távlatai vannak az új anyagnak: csökken az energiafogyasztás, nő a gyorsaság, kisebbek lesznek a méretek.
Hasonló előnyöket említenek más szakértők is. A félvezetők a mai elektronika alapját jelentik, és ebben az ágazatban a miniatürizálásra törekednek az éllovasok – áll a nukleáris energiával foglalkozó orosz internetes honlap, az Atomic-energy.ru összefoglalójában. A találmány lehetővé teszi például nemcsak mikroprocesszorok, hanem az azoknál több ezerszer kisebb nanoprocesszorok gyártását is. Ezek kevesebb energiát fogyasztanak majd, vagyis kisebb akkumulátorokra lesz szükség, és így megjelenhet az „észrevétlen elektronika”, azaz például a szinte súlytalan pacemaker, a fülbevaló-méretű telefon és számos más „kütyü”, aminek gyártása ma vagy nagyon drága, vagy egyszerűen lehetetlen.