Különbözően ítélik meg a beruházások további növekedési kilátásait az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH második negyedévi adatközlése után.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint az év második negyedében a beruházások volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét, az előző negyedévihez viszonyítva 4,1 százalékkal nőttek. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a beruházások dinamikus növekedése a későbbiekben is fennmarad. Az uniós beruházások túlnyomó része még a következő években valósulhat meg. A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése.
A tartósan alacsony kamatok, történelmi csúcshoz közeli üzleti és fogyasztói bizalmi- és hangulatindexek is támogathatják a további beruházásokat. Egyes felmérések szerint a vállalatok beruházási hajlandósága soha nem volt annyira erős, mint most, amit a dinamikus vállalati hitelezés is tükröz – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely. A beruházások még robosztusabb növekedését azonban fékezi a kapacitás- és munkaerőhiány. A Takarékbank elemzői idén a tavalyit megközelítő 17 százalékos növekedésre számítanak, azonban a kimagasló bázis miatt a következő években mérséklődhet a növekedés üteme. A beruházási ráta az év végére elérheti a GDP 29 százalékát – jövendölte Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra emlékeztetett, hogy legutóbb 2016 utolsó negyedében volt negatív a beruházások növekedési üteme, akkor éves összevetésben közel 20 százalékos (17,2 százalék) volt a visszaesés. Azóta viszont minden negyedévben két számjegyű volt a növekedés. Várhatóan a következő időszakban alábbhagy az eddigi lendület, már az idei év hátralévő részében is visszafogottabb növekedés várható. Egyrészt a folyamatban lévő projektek kifutása, másrészt a magasabb bázisértékek miatt. 2018-ban ugyanis az első negyedév után komolyabb növekedés történt a beruházásokban. A mostani kilátások alapján az év egészében valamivel 15 százalékot meghaladó növekedés várható.
Németh Dávid szerint a következő években is folytatódhat a lassulás, elsősorban azért, mert az uniós forrásokból finanszírozott beruházások 1-2 éven belül befejeződnek. Ezeket piaci és állami finanszírozású projektek pótolhatnák, amelyek azonban drágábbak, ezért a beruházási kedv visszafogottabb lehet a következő 1-3 évben, bár a növekedés várhatóan azért megmarad. Kérdés az is, hogy a nemzetközi gazdaság hogyan alakul. Ha tartósan gyenge marad az eurózóna teljesítménye, az szintén negatív irányba húzhatja a magyarországi fejlesztéseket.