Magyarország teljes jogú tagja lett az Európai Innovációs és Technológiai Intézet információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó társulásának (EIT Digital), ezáltal az ország a digitális elit részévé vált, kutatási és innovációs potenciálja bekerült Európa egyik legjelentősebb tudásközpontjába – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az EIT Digital rendezvényén Budapesten.
A tagság elismerése annak, hogy Magyarország együtt tud működni a nyugat-európai "agytrösztökkel". A teljes jogú tagság eredményeként Magyarország egyúttal az európai kutatási térség egyenjogú és innovatív szereplőjévé válhat, közép-európai központként vonzó helyszíne lehet tehetséges kutatók, fejlesztőknek és ígéretes vállalkozásoknak – jelentette ki.
Balog Zoltán kiemelte, hogy az EIT Digital magyar csomópontjának tevékenysége több száz új munkahelyet hozhat létre egyebek mellett az Ericsson Magyarország, a Magyar Telekom, a Nokia Magyarország kutatás-fejlesztési egységeiben, valamint a kis- és középvállalkozásoknál. A kormány pedig az előző évekhez hasonlóan tovább kívánja emelni a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat, a tervek szerint 2020-ra a ráfordítások összege eléri a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát – fűzte hozzá.
Szintén cél a kutatói állomány megtartása és létszámuk jelentős, 40 százalékos növelése a következő években. Itt is megfigyelhető egy pozitív tendencia - jegyezte meg a miniszter, ismertetve, hogy 10 év alatt a teljes munkaidőben foglalkoztatott kutatók száma 1550-ről 2500-ra emelkedett. A munkaerő megtartásához pozitív lépésnek ítélte, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók garantált illetménye 2016-ban 15 százalékkal emelkedett, 2017-2018-ban pedig 5-5 százalékkal nő majd, ami 3 év alatt 27 százalékos növekmény. Megemlítette azt is, hogy gondolkodnak egy újabb, nagyobb mértékű emelésben.
Balog Zoltán szólt az utóbbi években elért magyar eredményekről is, így például az informatikai felsőoktatás vezető intézményei és az infokommunikációs vállalatok között létrejött példaértékű együttműködésről, ami hozzájárul a gazdasági integritás erősödéséhez. Szintén fontos lépés volt a duális képzés kialakítása a felsőoktatásban, valamint az, hogy az egyetemi munka, a vállalati szféra által szponzorált és igényelt kutatások, innovációk, valamint a kormány politikájának összehangolására 2015-ben megalakult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára előadásában főként az ipar és a digitalizáció kapcsolódási pontjairól beszélt, jeleve, hogy idén 5 tesztgyár jön létre az autóiparban, az egészségügyi iparban, az infokommunikációban és a mezőgazdaságban.
Az EIT Digital innovációs és vállalkozásösztönző oktatási tevékenysége révén az európai digitális átalakulás egyik vezető szereplője. A szervezet a digitális innovációk piacra segítésével, valamint tehetséges vállalkozók támogatásával járul hozzá az európai gazdaság növekedéshez és az életminőség javításához. A budapesti csomópont 2012-ben konzorciumként alakult azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a magyarországi és a közép-kelet európai innovatív infokommunikációs ökoszisztéma fejlesztését.
A konzorcium alapító tagjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint az Ericsson Magyarország és a Magyar Telekom. Csütörtökön bemutatkoztak a magyar csomóponthoz új partnerei: az OTP, az MTA Sztaki, az Evopro és az E-Group.