Tavaly decemberben 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, míg a tavalyi év egészét tekintve a termelés volumene 2016-ban 0,9 százalékkal haladta meg a 2015-ben mértet – erősítette meg a részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Munkanaphatástól megtisztítva tavaly decemberben a termelés 1,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,5 százalékkal emelkedett a tavalyi év utolsó hónapjában. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált tavaly decemberben, míg a csekély súlyú bányászaté 10,6 százalékkal visszaesett 2015 decemberéhez viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 1,5 százalékkal mérséklődött tavaly decemberben.
Összességében nem teljesítettünk rosszul – fotó: pixabay.com
A feldolgozóipari termelés 24 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal visszaesett 2016 utolsó hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A közúti gépjármű gyártása számottevően, 10,9 százalékkal, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása kisebb mértékben, 1,9 százalékkal csökkent – írta a KSH. A feldolgozóipari termelés több mint 12 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,9 százalékkal emelkedett. A legjelentősebb, 24 százalékos súllyal szereplő alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,4 százalékkal mérséklődött.
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,4 százalékkal nagyobb volt tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt – írta a KSH.
Tavaly decemberben az ipari export volumene 4,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés csaknem felét kitevő két alág közül a 30 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 6,0 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 4,0 százalékkal nőttek – írta a KSH. Az ipar belföldi értékesítése 3,9 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,1 százalékkal csökkent 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 2,8 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 2,5 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 3,2 százalékkal meghaladta a 2015. decemberit. Tavaly egész évben az ipari termelés 0,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 7,4 százalékos növekedést követően.
Ipari termelés Magyarországon 2001 és 2016 között – ábra: KSH / MTI
A feldolgozóipari termelés volumene 1,4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél, a három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása csak 0,3 százalékkal emelkedett (az év utolsó négy hónapjában már visszaesés volt), míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé nőtt a legjobban (9,3 százalékkal).
Az ipari export 0,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, míg 2015-ben még 9,8 százalékos volt a volumennövekedés. A teljes ipari értékesítés 65, a feldolgozóipari értékesítés 75 százaléka ment exportra. A feldolgozóipari export 1,3 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 37 százalékát képviselő járműgyártás exportvolumene 0,6 százalékkal nőtt. A második legnagyobb alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportértékesítése – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 8,6 százalékkal emelkedett.
Az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (4,1 százalék), Közép-Magyarországon (3,7 százalék), valamint Észak-Alföldön (2,3 százalék) visszaesett. A többi négy régióban 2,1 és 15,4 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a statisztikai hivatal, a legnagyobb mértékűt a kis súlyú Dél-Dunántúlon.