A válság óta nem tapasztalt mértékben, 4 százalékkal bővült 2016-ban a vállalati hitelezés. A kkv-k hitelállománya 8 százalékkal, az önálló vállalkozókkal bővítve pedig 12 százalékkal nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatok című negyedéves kiadványából, amelyet pénteken mutattak be a sajtónak.
Oláh Zsolt, az MNB vezető elemzője elmondta, a vállalati hitelfolyósítások 240 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket. A hitelállomány növekedése a forinthitelek bővülésének köszönhető, a növekedési hitelprogram (nhp) mellett a piaci alapú forinthitelezés is számottevően nőtt. Az önálló vállalkozók hitelállományának dinamikus növekedésében az állami földeladásokhoz kapcsolódó hitelfelvételek játszottak jelentős szerepet.
A kkv hitelezés élénküléséhez jelentősen hozzájárult az MNB piaci hitelprogramja (php) is: az abban részt vevő bankok a vállalt 195 milliárd forinttal szemben ugyanis 302 milliárd forinttal növelték kkv hitelezésüket. A 17 bank, illetve bankcsoport közül 15 teljesítette túl vállalását, két intézmény teljesítése elmaradt a kritériumtól, őket szankcionálják. A bankok a program folytatásaként 2017-re újabb 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak, ami a jelenlegi hitelállomány mintegy 5 százaléka.
A vállalatok hitelhez jutásának feltételei nem változtak jelentős mértékben. A kis- és mikrovállalatok hitelezési korlátain ugyanakkor a bankok egynegyede enyhített, ami elsősorban az árjellegű feltételeket érintette, és a versenyhelyzet fokozódásával, valamint a likviditási helyzet és a gazdasági kilátások javulásával magyarázták. A negyedik negyedévben a vállalati hitelkereslet élénkülését érzékelték a bankok, további bővülést várnak a következő fél évre is.
A vállalati forinthitelek átlagos finanszírozási költsége tovább mérséklődött a negyedik negyedévben. A piaci alapú vállalati hitelszerződések kamatlába a nagy összegű forinthitelek esetében – a pénzpiaci jellegű ügyletek kiszűrésével – átlagosan 0,4 százalékponttal, míg az 1 millió euró alatti forinthitelek esetében 0,3 százalékponttal csökkent, elsősorban a referenciakamat esésének következtében.
Az átlagos kamatfelár a kiéleződő verseny ellenére nem változott lényegesen a forinthitelek esetében, amihez hozzájárulhatott, hogy jellemzően a hosszabb futamidejű és magasabb hitelkockázati költségű beruházási hitelek aránya emelkedett mind a kis, mind a nagy összegű hitelek esetében a negyedik negyedévben. A vállalati és háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző pénzügyi kondíciós index alapján a bankrendszer hitelezési aktivitása közel semleges hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre.