A 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé – mondta Angela Merkel német kancellár vasárnap este a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállítását, a hannoveri CeBIT-et megnyitó beszédében.
A kancellár kiemelte, hogy új világtörténelmi korszak bontakozik ki, amelyet a CeBIT idei díszvendég országában, Japánban az "5.0-ás társadalom" korának neveznek. Az embereket el kell vinni, be kell vezetni ebbe az új korszakba, de erre a politika egyedül nem képes, szüksége van a digitális technológiákat szolgáltató vállalatok segítségére, a többi között az oktatás új formáinak kialakításában, az "iskola digitalizációjában".
Hozzátette, hogy az államnak nagyon offenzív módon hozzá kell látnia a digitalizáció folyamatának előmozdításához, meg kell mutatnia az embereknek, hogy milyen többletértéket jelent az új korszak beköszönte. Így egyebek mellett fejleszteni kell a digitális közigazgatást és gondoskodnia kell az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kidolgozásáról. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel rámutatott, hogy az úgynevezett dolgok internete (Internet of Things, IoT) területét elemző ágazati előrejelzések szerint a következő három évben 50 milliárd úgynevezett buta dolog – vagyis nem okostelefon, okosóra vagy más hasonló eszköz, hanem például közlekedési lámpa és raktári polc – kapcsolódik az internetre.
Egyben hitet tett a protekcionista akadályok nélküli szabadkereskedelem mellett. "A dolgok hálózatosodásának korában társadalmainkat is össze akarjuk kapcsolni és méltányos együttműködésre törekszünk, ennek eszköze pedig a szabadkereskedelem" – jelentette ki a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy Németország az Európai Unióval együtt a Japánnal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény motorjának szerepét kívánja betölteni. "Szabad és nyitott piacokat akarunk, és természetesen méltányos kereskedelmet akarunk, de akadályokat nem akarunk építeni" – tette hozzá.
Abe Sindzó japán kormányfő beszédében kiemelte, hogy Japán és Németország jövőjét is "három dolog határozza meg: az innováció, az innováció és az innováció". Az innováció révén népességcsökkenés mellett is biztosítani lehet a stabil növekedést és fejlődést, és Japánnak az a szándéka, hogy a világ országai közül elsőként ezt bebizonyítsa. A jövő kérdéseire és problémáira a válasz az innováció, az újítás. A japánok meggyőződése szerint minél nagyobb a feladat, annál több innovációra van szükség. Éppen ezért Japán nem fél a mesterséges intelligenciától és attól sem, hogy a robotok és gépek feleslegessé tehetik az embert – mondta Abe Sindzó.
Kifejtette, az emberiség történelme öt szakaszra osztható. Az első a halászó-vadászó, gyűjtögető társadalmak kora, a második a mezőgazdasági társadalmaké, utána az iparosodás hulláma következett, majd a negyedik korszak, amelyet a kommunikáció és a számítástechnika összeolvadása jellemez. A jelenkor az ötödik szakasz nyitánya, ebben a korszakban "a megoldhatatlan problémák megoldhatóvá válnak, valamennyi dolog összekapcsolódik és az összes technológia egybeolvad, elkezdőik az 5.0-ás társadalom kora" – mondta a japán kormányfő.
Japán Németországgal együtt akarja formálni az új világtörténelmi korszak viszonyait, a közös értékekre támaszkodva, ezért Japán az EU-val kötendő szabadkereskedelmi egyezmény ügyének előmozdítását javasolja – tette hozzá.
Japán a demokráciának és "a nyitott, szabad, és szabályokra alapuló rendszernek" köszönheti sikerét, védeni és erősíteni akarja ezt a rendszert és "a szabad, méltányos világot", és azt ajánlja Németországnak, hogy dolgozzanak közösen a rendszer ellenálló képességének erősítésén. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel beszédében kiemelte: "most, amikor sokakkal vitatkoznunk kell a kereskedelem szabadságáról, a határok nyitottságáról és a demokratikus értékekről, jó jel, hogy Japán és Németország minderről nem vitázik, hanem az emberek javára együtt alakítja a jövőt".
A hannoveri CeBIT a digitális gazdaság aktuális trendjeit és legfrissebb innovációit mutatja be. Önálló szakkiállításként 1986 óta rendezik meg a németországi Alsó-Szászország tartomány fővárosában. Japán a CeBIT történetének legnagyobb – több mint hétezer négyzetméteres – nemzeti standjával és 118 kiállító céggel mutatkozik be díszvendégként. A kiállítók csaknem fele informatikai innovációval foglalkozó új, feltörekvő vállalkozás, startup cég.
A CeBIT-en 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A startup vállalkozások aránya történelmi csúcsra emelkedik, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A kiállítás hétfőn nyitja meg kapuit és péntekig tart, a szervezők 200 ezer szakmai látogatóra számítanak.
Magyarország minden eddiginél nagyobb és látványosabb, 400 négyzetméteres alapterületű pavilont állít, bemutatja a magyar innovatív cégek teljesítményének eredményeit. A kiemelt kormányzati figyelmet jelzi a magyar pavilonhoz csatlakozó diplomáciai delegáció is, tagjai között lesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára, és Lepsényi István a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára.