A fejlesztéspolitika átalakításának és a pályázatok felgyorsításának köszönhetően Magyarország a térség legmeghatározóbb gazdasági növekedését produkáló országa lehet 2020-ra – jelentette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet az uniós források felhasználásáról szóló parlamenti vitanappal összefüggésben tartott.
Az államtitkár közölte azt is, hogy a kormány a Széchenyi2020 oldalon délután teljes egészében nyilvánosságra hozza a KPMG jelentését a 2007 és 2013 közötti fejlesztéspolitikáról. Ebből az is kiderül, hogy a korábbi pályázati mechanizmus átalakítása indokolt volt, a túlzottan bürokratikus, a tanácsadók és baloldali üzleti körök érdekeit figyelembe vevő rendszer helyett olyat kellett létrehozni, ami a magyar vállalkozások érdekeit szolgálja – emelte ki.
Csepreghy Nándor értékelése szerint 2013-2014-ben megtört a magánérdek dominanciája a közérdekkel szemben, a kormány megfordította a prioritást. A másik jelentős különbségnek nevezte, hogy az új időszakban több pénz jut a vállalkozásokhoz, mint amit az állam felhasznál: a források 60 százaléka a vállalkozásokhoz kerül, amelyek fejleszthetik technológiájukat, megerősödhetnek és a régiós keresletet is kielégíthetik. Jelezte, hogy a vállalkozásoknak 5 évük lesz, hogy a vállalt konstrukciókat megvalósítsák.
Magyarország számára fontosnak nevezte, hogy a gazdaság minél gyorsabban fel tudjon zárkózni az európai átlaghoz vagy előzni tudja azt. Az államtitkár ezt úgy magyarázta: ha az osztrák, francia vagy szlovák vállalkozások gyorsaságával fejlesztünk, az konzerválja a különbséget, de ha gyorsabban, akkor pozitívak a kilátások arra, hogy az ország 2020-ra régiós vezető pozícióba kerüljön.
Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke az új ciklusra vonatkozóan célként jelölte meg, hogy a feltételrendszernek megfelelő valamennyi vállalkozás megvalósíthassa fejlesztéseit, ezzel hozzájárulva a munkahelyteremtéshez és a fenntartható gazdasági növekedéshez.
A piaci szereplők és az önkormányzatok számára jó hírnek nevezte, hogy március 31-ig valamennyi pályázatot kiírnak, ez 2014 és 2020 között 12 ezer milliárd forintot takar. A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a források 60 százaléka gazdaságélénkítésre megy és jó része a kis- és középvállalkozásokhoz kerül, szemben az MSZP-SZDSZ kormányzás idejével, amikor 26 százalék szolgálata ezt a célt.
Mint mondta, azt várja, hogy az exportvállalkozások száma a mai 3-4 ezerről 10 ezerre nő a változásnak köszönhetően. Az előző ciklusban 70 ezer 560 sikeres pályázó volt, Bánki Erik arra számít, hogy ez a szám is tovább nő. Egyúttal arra bíztatott mindenkit, hogy éljen a lehetőséggel, utalva arra, hogy nem tudni, 2020 után az EU milyen fejlesztési struktúrában fog gondolkodni.