Április 1-jén, szombaton elindul az országos viharjelző rendszer működése az ország négy nagy taván, a rendszer tesztjét szerdán, Siófokon végezték el a katasztrófavédelem, a vízi rendészet és a meteorológiai szolgálat vezetői. A Balatonon, a Tisza-tavon, a Velencei-tavon és a Fertő tavon összesen 55 viharjelző állomás működik majd október 31-ig.
Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese a rendszer indításáról tartott sajtótájékoztatón elmondta: az OKF idén is folytatja az elmúlt négy évben kezdett fejlesztéseket, aminek köszönhetően 50 százalékkal bővült az állomások száma. Mint mondta, 2017-ben több balatoni állomáson – Balatonakalin, Zánkán, Révfülöpön és Ábrahámhegyen – nagyobb fényerejű, ledes világítótestekre térnek át, Siófokon és Tihanyban kamerát helyeznek el, amelyek élő képet közvetítenek majd az OKF honlapján.
A Velencei-tónál új viharjelző állomás épül, és Velencén intelligens táblát állítanak fel, amely az aktuális viharjelzésről tájékoztat. Távlati terv, hogy a folytatják a fényjelzők cseréjét, és a Balaton közepére is viharjelző állomást építenek a Tihanyi-szorostól keletre eső medencében – tette hozzá.
Beszámolt arról, hogy a viharjelzés mellett mobiltelefonos alkalmazást is fejleszt az OKF, a Tavihar nevű program segítségével lehet nyomon követni a viharjelzéseket. Továbbfejlesztik a veszélyhelyzeti értesítést nyújtó Vész alkalmazást is: a Vész 2.0 a turisztikai főszezonban lesz elérhető, és lehetőséget ad majd a felhasználóknak a beérkező információk rendszerezésére.
A főigazgató-helyettes elmondta, hogy a tizenhét éve működő viharjelző rendszerrel az OKF célja, hogy garantálják az emberek biztonságát. A rendszer az országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által gyűjtött adatokon alapul; a jelzés a nemzeti távközlési gerinchálózaton jut el a vezérlő szerverekig, amelyek rádiókapcsolaton keresztül továbbítják azokat a viharjelző állomásokra. A Balatonon 46, a Velencei-tónál 3, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tavon pedig – osztrák-magyar együttműködéssel – egy állomás működik.
Bartók Péter szólt arról is, hogy a viharjelzésnek változatlanul két fokozata van: az első fokozatban percenként 45 villanás figyelmeztet az óránként 40 kilométeres sebességű szélre, ekkor a fürdőzés legfeljebb a parttól 500 méterre lehetséges. A második fokozat percenként 90 villanással 60 kilométeres szélre és vihar közeledtére hívja fel a figyelmet, amikor a vizet azonnal el kell hagyni.
Tölgyesi László, az OMSZ informatikai osztályának vezetője elmondta, hogy az OMSZ honlapján ez évtől nem csak a tavaknál mért szélerősségéről, hanem a levegő hőmérsékletéről, a páratartalomról is közölnek információt, valamint hullámmagasság-adatok is elérhetőek lesznek. Felhívta a figyelmet a szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazására, amely megjeleníti az aktuális viharjelzéseket.
Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője közölte: a rendészet 2016-ban 419 életmentést hajtott végre, a Balatonból több mint 300 embert mentettek ki. Az elmúlt évben 111-en vesztették életüket a hazai vizekben, közülük tizenhárman a négy nagy tavon, tizenegyen pedig a Balatonban haltak meg.