Kína 2011 óta 29 országgal, űrügynökséggel és nemzetközi szervezettel 43 együttműködési megállapodást vagy szándéknyilatkozatot írt alá. A konkrét eredmények és tervek két másik, a rakétafejlesztéssel, illetve a tudományos programokkal foglalkozó előadásban hangzottak el az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottságának évegy gyűlésén.
Kína öt szakaszban a hordozórakéták négy generációjának 17 változatát fejlesztette ki, amelyekkel alacsony, közepes és magas pályákra egyaránt eljutnak. A Hosszú Menetelés rakéták 2016 decemberéig összesen 244 indítást teljesítettek, 96%-os sikerességi mutatóval. A rakétákkal pályára állított legfontosabb űreszközök az embereket szállító űrhajók, a holdszondák és a Beidou navigációs rendszer műholdjai voltak. Az LM–2C sorozat tagjait alacsony (LEO), napszinkron és erősen elliptikus pályákra történő indításhoz használják. Kína legújabb és tervezett hordozórakétái az LM–9-ig, amellyel 140 tonna hasznos terhet lehet majd alacsony Föld körüli pályára állítani.
Az elmúlt öt évben a kínai Hosszú Menetelés rakéták 91 startot teljesítettek, évente átlagosan 18-at, 97,8%-os sikerességi mutatóval. 2016 rekordév volt Kína számára, soha nem indítottak még egy év alatt 22 rakétát, ráadásul ezzel a világelsőséget is megszerezték.
A tudományos programok közül a sötét anyag kutatására 2015. december 17-én indított DAMPE műholdról, a 2016. áprilisi Sicsien-10, súlytalansági kísérleteket végrehajtó műholdról és a 2016. augusztus 16-án indult QUESS kvantumkommunikációs műholdról portálunkon részletesen hírt adtunk. Terveik között szerepel az Einstein Probe röntgencsillagászati műhold, az ASO-S napfizikai műhold, a víz körforgását vizsgáló WCOM, a négy műholdból álló, a földi magnetoszféra, ionoszféra és termoszféra közötti csatolást kutató MIT rendszer, valamint az ESA-val közösen készítendő SMILE.