Az ABB és a Cambridge-i Egyetem összefogott, hogy az iparági energiaválsággal szembenézzen, miközben az emelkedő energiaköltségek és a kibocsátás csökkentésére irányuló felhívások egyre nagyobb teret hódítanak.
A Cambridge Institute for Manufacturing's Engage (IfM Engage) programja az ABB-vel együttműködve terveket dolgoz ki az energiahálózatok stabilizálására, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a rendszerek energiahatékonyabbá tételére - ami jelentősen csökkentheti a költségeket.
A zöldebbé válás technológiájának és taktikáinak nagy része nehezen megfogható - különösen a lemaradók számára. Egyszerűen fogalmazva, a tervezet célja, hogy kevésbé bonyolulttá tegye az energetikai átállást, és mindenütt "hatékony változásra" törekedjen.
Ez lehet olyan egyszerű, mint a napelemek beépítése az épületek tervezésébe, így lehetővé téve az öntermelés egy részét, vagy olyan összetett, mint a virtuális valóság használata a tesztek és a diagnosztika lefuttatásához a termelési problémák kezelése érdekében.
Az ukrajnai háború által súlyosbított európai energiaválság részben annak köszönhető, hogy a kontinens függ az orosz gáztól, amelynek szállítását tavaly év végén korlátozták. A Világbank 2021-ben arra figyelmeztetett, hogy az energiaárak 2022-ben átlagosan 80%-kal magasabbak lesznek, mint 2020-ban, amit a geopolitikai feszültségek csak tovább súlyosbítottak. A jelenlegi geopolitikai feszültségek miatt az előrejelzés megváltozott, és azt sugallja, hogy az árak 2022 végéig akár további 50%-kal is emelkedhetnek.
Az energiakörnyezetben bekövetkezett változások alapvetően megváltoztatták azt az ütemet, amellyel a kormányok a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására törekedtek. Mind az Egyesült Királyság, mind az EU a megújuló infrastruktúrába és az atomenergiába történő beruházásokra összpontosítva kívánja jelentősen növelni a nettó nulla energiafelhasználás felé tett kötelezettségvállalásait. Az olyan energiaalternatívák, mint a zöld hidrogén, a februári invázió óta jelentős előrelépést értek el, annak ellenére, hogy a Rystad Energy elemzőcég szerint "már elindult".
Emellett számos vállalat, például a hajózási óriás Maersk is kivonult Oroszországból, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nekik is be kell fektetniük a technológiába, hogy zöldebbé váljanak.
A két partner azt vizsgálja, hogy az energiahatékonyság "stratégiai megközelítése" miként segíthet csökkenteni a működéshez viszonyított összteljesítményt, miközben a vállalatok "digitalizálódnak" - a működési és energiaköltségek csökkentése érdekében.
"Néha a szervezetek elkövetik azt a hibát, hogy azt nézik, milyen technológiák segíthetnek nekik a "digitalizálásban", anélkül, hogy a tágabb összefüggéseket figyelembe vennék, beleértve azt is, hogy hol teremthető érték, és milyen fájdalmas pontok profitálhatnak leginkább a digitalizációból. Ne a status quóra építsen, hanem gondolja végig az ideális jövőbeli forgatókönyvet - majd dolgozzon ki egy útitervet a digitális átalakuláshoz" - mondta Dr. Clemens Chaskel, az IfM Engage ipari munkatársa.
"Nem a technológia teszi sikeressé a digitális átalakulást, hanem az, hogy hogyan alkalmazzák azt az útiterv készítése során, a létfontosságú elem az említett stratégiai elemek közötti kapcsolatok megteremtése, hogy az útiterv minden elemének célja legyen".
Az ABB azt reméli, hogy ez az együttműködés jobban segít ügyfeleinek felkészülni a jövőbeli trendekre és egy kicsit jobban kezelni a jövőbeli válságokat, miközben felkutatja azokat a lehetőségeket, amelyekkel ügyfelei több pénzt kereshetnek.
A cég például olyan mobiltechnológia bevezetését tervezi, amely lehetővé teszi a létesítményvezetők számára, hogy kevesebb mint három kattintással vagy egy QR-kód beolvasásával közvetlenül okostelefonon keresztül kapcsolódjanak az ABB energiagazdálkodási szoftveréhez.
"Az "Útiterv" javítani fogja a technológiai stratégiákat, a K+F projekteket, az ügyfelek által teljesítendő feladatokat, és segít előre látni a jövőbeli trendeket, ami a jövő energiagazdálkodási rendszereit alakíthatja. A következő lépés az, hogy ezt a tervezetet valós cselekvésekké alakítsuk" - mondta Giampiero Frisio, az ABB Smart Power divíziójának elnöke.
A koronavírus-járvány és az energiaválság kettős csapása számos ipari ágazatot bizonytalan helyzetbe hozott. A költségek tovább emelkednek, és a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fenntarthatóbbá váljanak. Ennek középpontjában a kutatóközpontok és az ipar közötti kapcsolat áll, és az előbbiek már kidolgoztak néhány megoldást - például irányítási rendszereket, tárolókat és mikrohálózatokat.
Az ABB az Industry Europe-nak elmondta, hogy néhány programja, mint például a Microsoft mellett folytatott startup challenge, amelynek célja, hogy olyan vállalatokat találjon, amelyek segítik az ipar villamosítását, szintén az "Útiterv" hatálya alá tartozhat. Ez több kulcsfontosságú ágazatra, például az intelligens gyárakra, az intelligens hálózatokra és a szimulációs technológiára terjedt ki. Ezek a két technológiai óriás által közvetlenül finanszírozott startupok olyan szolgáltatásokat nyújtanak majd, amelyek segíthetik a vállalkozások és létesítmények szén-dioxid-mentesítését.
Számos vállalat a működési hatékonyság növelésével foglalkozik, általában a jövőbeli válságok, például egy világjárvány hatásainak enyhítése érdekében.
Számos technológia létezik a termelésben jelentkező problémák kezelésére, köztük a tomográfia - egy egészségügyi technológia -, amelyet a nehezen megállítható ágazatokban, például az olaj- és gáziparban alkalmaznak úttörő módon.
Mika Tienhaara, a Rocsole vezérigazgatója szerint még a fosszilis tüzelőanyag-ipar is energiahatékonyabbá válhat, ami végső soron a megújuló energiaforrások rövid távú alternatívájaként a kibocsátás csökkentéséhez vezethet.
Az ABB a környezetbarátabb gyártás egyik motorjává vált Európában, mivel gyárakat szerelt fel az energiapazarlás csökkentése érdekében, ami hosszú távon sok pénzt takarít meg a kisebb és közepes méretű cégeknek.
A gyártás hatékonyabbá tételének egyik kulcsfontosságú technológiája az Ipar 4.0 koncepciók, például az automatizálás és a robotika térhódítása.
Ezek a robotok azonban a megfelelő működéshez jellemzően a villamosítás és az intelligens hálózatok bevezetését igénylik. Ezek azonban jellemzően viszonylag alacsony kibocsátással működnek, és nem hajlamosak az emberi hibákra vagy fáradtságra.
A robotokkal foglalkozó civil szervezetek, például a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) úgy látja, hogy a növekvő automatizálás elengedhetetlen az energetikai átmenet szempontjából, mivel a robotok a mezőgazdaságtól az energetikáig számos ágazatban használhatók olyan munkák elvégzésére, amelyeket az ember nem tud vagy nem kellene elvégeznie.