Humán és automatikus álhírfelismerő-rendszer kialakításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) nyelvészkutatói és informatikusai.
A közlemény szerint a különböző nyelvhasználati formákban jelentkező manipuláció problémakörét évek óta vizsgálják az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar általános nyelvészeti tanszékének kutatói.
Németh T. Enikő akadémikust idézve azt írták: az álhírek terjesztői erőteljes manipulációval akarják rávenni az olvasókat arra, hogy bizonyos termékeket megvásároljanak, vagy bizonyos konspirációs teóriák híveivé váljanak. Olyan nyelvi és nyelvhasználati jegyek jellemzik ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi tudományos eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek. Például a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre - sorolta a nyelvészprofesszor.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) három nagy nemzeti kutatási programot indított. Ezek közül az egyik a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, amelynek része az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti azonosításával foglalkozó alprogram.
A projektet megvalósító konzorciumot az SZTE irányítja, a munkában a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai vesznek részt. A szakemberek az interneten terjedő, ezen belül az egészségügy tématerületére tartozó álhírekre koncentrálnak, a szövegek szókészlete mellett a grammatikai és a pragmatikai eszközöket is vizsgálják.
Az álhír fogalmának tudományelméleti megalapozása mellett céljuk, hogy kidolgozzanak egy humán álhírfelismerési eljárást. Emellett automatikus eszközöket is fejlesztenek, például mobiltelefonos alkalmazást, illetve böngészőbővítményt, amelyekkel az ellenőrzött szövegeken belül kimutathatók majd azok az elemek, amelyek az álhíreket jellemzik. A nyelvészeti módszerekkel feltárt konteót vagy manipulatív termékismertetőt egészségügyi szakmai ellenőrzés követi. Ez meggyőző eljárást, gyakorlati felhasználási lehetőséget eredményez, amelynek az alkalmazása akár életet is menthet - hangsúlyozta az akadémikus.
A tudományelméleti megalapozástól kezdve az alkalmazáson át az innovációig terjed az Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című program, amelynek támogatására összesen 200 millió forintot szán az MTA. Az akadémia nyelvi nemzeti kutatási programja tavaly december 1-jén indult és 2026. november 30-án zárul - áll a közleményben.