Az elmúlt néhány évtized során exponenciális növekedést láttunk az ipari automatizáció terén történő technológiai fejlesztésekben. Az Ipar 4.0 kezdetével több gép-gép közötti kommunikáció, gépi tanulás, valós idejű adatelemzés, előrejelző karbantartás és egyebek jöttek létre. Láttuk a Digitális ikertest bevezetését és az általa nyújtott lenyűgöző hatást a gyárhatékonyság terén. Egy másik izgalmas innováció az augmentált/kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) beépítése. Ezek már nem csak szórakoztató játékélmények, hanem most már az ipari automatizáció területén is használatban vannak. A képzéstől a karbantartásig ezeket a hatékony eszközöket alkalmazzák az eszközök hatékony kezelésének és az új munkavállalók képzésének kézi megközelítése érdekében.
A járvány óta a munkaadóknak szembesülniük kellett egy példátlan világméretű munkaerőhiánnyal. Minőségi, szakképzett munkaerőt egyre nehezebb alkalmazni a gyártói környezetben. Ez rendkívüli növekedéshez vezetett az automatizált megoldások bevezetésében a termelési igények kielégítése érdekében. Sok szempontból az automatizálás vált a kulcsfontosságú tényezővé a gyártók számára, hogy a jelenlegi környezetben sikeresek lehessenek. A környezeti aggályok, a minőségi követelmények és az általános fogyasztói igények mellett a gyártóknak nagyon vékony vonalon kell egyensúlyozniuk a nyereségesség fenntartása érdekében.
Bár mindez elősegíti a fejlődést, bizonyos szempontból fokozza a munkaerőhiányt. Ahogy néhány munkakör elavul, új, szakképzett munkaerő iránti igény növekszik. A robotokkal való interakció, a kapcsolószekrények hibaelhárítása és a gyártósorok karbantartása értékes készségekké válnak. Mindig szükség lesz az emberi komponensre bármely gyártási folyamatban; azonban az elvárás, hogy olyan munkavállalókat találjanak, akik rendelkeznek a fenti és még több készséggel, már nem ésszerű. Tehát ebben az új munkakörnyezetben hogyan tudja egy gyártó betömni ezt a rést? A válasz valószínűleg az augmentált valóság és a virtuális valóság beépítése lehet.
Mostanában részt vettem egy kereskedelmi kiállításon, ahol az AR-t alkalmazták egy gyártó esetében, hogy segítsen a dolgozónak a vezérlőszekrény hibaelhárításában és javításában. A bemutatón egy munkavállaló, okos szemüveggel felszerelve, megnyitotta, diagnosztizálta és javította a szekrényt. A szemüvegek egy szerverhez csatlakozva egy sor kérdést tettek fel a hibák diagnosztizálásához, és lépésről lépésre bemutatták a panel javítási folyamatát. Az egész folyamatot végigvezették. Eközben a program megmutatta a legmagasabb biztonsági szempontokat mind a munkavállaló, mind a rendszer számára annak érdekében, hogy elkerülje a károkozást. Megmutatta a munkavállalónak, hogyan diagnosztizálja biztonságosan a problémát, kapcsolja le az eszközöket, végezze el a zárolás-kiiktatást, távolítsa el a hibás alkatrészeket, telepítse az új alkatrészeket, majd indítsa újra a rendszert. Bár ez még mindig viszonylag új technológia, a valós világi alkalmazásokban történő alkalmazásának következményei hatalmasak lehetnek.
A munkaadók kezdik bevezetni az AR-t és a VR-t képzési alkalmazásokba is. Ezeket az eszközöket és platformokat felhasználva a munkavállalók hozzáférést kapnak értékes, erőteljes és skálázható képzési eszközökhöz, amelyek képesek vállalati képzési célokat teljesíteni az egész szervezetükben, függetlenül attól, hogy a világ mely részén tartózkodnak. A munkavállalók interakcióba léphetnek virtuális eszközökkel és folyamatokkal, amelyekkel a valódi munkahelyi környezetben találkoznak, ez segíti munkájuk biztonságos és hatékony működésének gyorsabb megértését. Az új munkavállalóktól a tapasztalt munkavállalókig a gyártók biztosíthatják, hogy a megfelelő képzési iránymutatások pontosan teljesülnek.
Az AR és VR értéke az ipari automatizációban felbecsülhetetlen, ha figyelembe vesszük a valós alkalmazásokat, amelyekben alkalmazhatók. A képzési programok fejlesztése kevesebb balesetet, több karbantartási folyamatot, hatékonyságot a termelésben, jobb készletkezelést, maximalizált minőségellenőrzést és még sok mást eredményezhet. Az ilyen technológiát használó gyártók magasabb munkaerő-optimalizációt és felszereléseik hosszabb élettartamát tapasztalhatják meg.