A kvantumszámítástechnika és a kiberbiztonsági fenyegetések
A kvantumszámítástechnika gyakorlati alkalmazásainak vizsgálata az 1980-as években kezdődött, de a kiberbiztonsági aggályok csak a 2020-as években váltak széles körben elterjedtté. Az egyik legnagyobb aggodalom az, hogy a kvantumszámítógépek képesek lehetnek feltörni azokat a titkosítási technológiákat, amelyeket jelenleg az adatok védelmére használunk.
A kvantumszámítástechnika lehetséges ipari alkalmazásai
Bár a kvantumszámítástechnika alkalmazásai még a kezdeti szakaszban járnak, az eddigi eredmények ígéretesek. A Volkswagen Csoport például egy kanadai kvantumtechnológiai vállalattal együttműködve indított többéves kutatási projektet, amelynek célja, hogy a kvantumszámítástechnika alkalmazási lehetőségeit feltárják az akkumulátorfejlesztés és az anyagválasztás terén.
Egy másik példa a kvantum-alapú gépi tanulási algoritmusok fejlesztése, amelyek segítségével pontosabban ellenőrizhető az additív gyártási (3D nyomtatási) folyamatok pontossága. A kutatások kimutatták, hogy ez az új megközelítés hasonló eredményeket produkált, mint a hagyományos algoritmusok, de lényegesen kevesebb paramétert igényelt, így az algoritmusok gyorsabban taníthatók és hamarabb bevethetők az ellenőrzési folyamatokban.
A kvantumszámítógépek emellett hatékonyabbá tehetik a gyártási folyamatok optimalizálását és az adatelemzést. Ugyanakkor, ahogy ezek az alkalmazások fejlődnek, az ipari szereplőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a technológia milyen kiberbiztonsági kihívásokat hozhat magával.
A kibertámadások jellege és mértéke is változhat
A kvantumszámítástechnika egyik legvalószínűbb következménye az új kibertámadási módszerek megjelenése, amelyek jelentősen növelhetik a támadások sikerességét és hatékonyságát. A jelenlegi titkosítási eljárások ugyanis idővel hatástalanná válhatnak a kvantumszámítógépek számítási kapacitása miatt. Egyes kiberbűnözők már most hatalmas mennyiségű titkosított adatot gyűjtenek be azzal a céllal, hogy később, amikor a kvantumszámítástechnika eléri a megfelelő fejlettségi szintet, visszafejthessék azokat.
2024-ben a kiberbiztonsági szakértők részletes elemzést készítettek a kvantumszámítástechnika jelentette kockázatokról, és ajánlásokat tettek a Fehér Háznak a felkészülésre. Rámutattak arra, hogy a kiberbűnözők adatgyűjtési stratégiája veszélyezteti a magánszférát, a nemzetbiztonságot és számos más alapvető területet, ezért a kérdés kiemelt figyelmet igényel.
Az ipari kiberbiztonságért felelős szakembereknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a legújabb fejlesztéseket, hogy időben felismerjék és kezeljék a lehetséges fenyegetéseket. Az egyetemi kutatások nyomon követése, valamint kvantumszámítástechnikai és ipari kiberbiztonsági szakértőkkel való kapcsolattartás különösen hasznos lehet ebben a folyamatban.
A proaktív hozzáállás fontossága
Mivel senki sem tudja biztosan, hogy a kvantumszámítógépek mikor válnak képesekké széles körű kiberbiztonsági problémák okozására, egyes ipari döntéshozók hajlamosak lehetnek a halogatásra. A jobb megoldás azonban az, ha már most elkezdik felmérni a lehetséges fenyegetéseket, és befektetnek a kockázatok csökkentését célzó stratégiákba.
Szingapúr például élen jár ezen a területen. Az ország távközlési iparága egy kormányzati szervvel együttműködve egy kvantumbiztos hálózatot épít, amely minden csatlakoztatott vállalkozás számára biztonságot nyújt. Az infrastruktúra elemei interoperábilisak lesznek, elősegítve a zökkenőmentes kapcsolódást. A projekt résztvevői szerint ez lehetőséget teremt a vállalkozások számára, hogy kipróbálják a kvantumszámítástechnikához kapcsolódó megoldásokat, és felkészüljenek a szélesebb körű bevezetésre.
Az ipari vállalatoknak a kiberbiztonsági képzések során is érdemes elkezdeniük a kvantumszámítástechnika hatásainak vizsgálatát. Ugyanakkor fontos, hogy a munkavállalókat megnyugtassák: a jelenlegi legjobb gyakorlatok továbbra is érvényesek. Például az erős, egyedi jelszavak használata mindig ajánlott. Mivel sokan ugyanazt a jelszót használják több platformon, a támadók könnyebben hozzáférhetnek adataikhoz. Egy legalább 16 karakteres jelszó jelentősen megnehezíti a kiberbűnözők dolgát.
A fenyegetések fokozódása
A 5G hálózat fejlesztése során sok szakértő úgy vélte, hogy a technológiai fejlődés egyszerre hoz előnyöket és kockázatokat az ipari szereplők számára. Az új lehetőségek mellett a megnövekedett csatlakoztatott eszközök száma a kibertámadások célpontjává tehette a hálózatot.
Hasonló aggályok merülnek fel a kvantumszámítástechnika kapcsán is, különösen más feltörekvő technológiák összefüggésében. Egy friss tanulmány szerint a fejlesztők 95%-a aggódik a kvantumszámítástechnika hatásai miatt. Egyesek azonban úgy vélik, hogy a decentralizált fizikai infrastruktúrahálózatok (DePIN) jelenthetnek megoldást, mivel ezek csökkentik az egyetlen hibapont kockázatát, amely az egész hálózat működését megbéníthatná.
Az ipari döntéshozóknak körültekintően kell vizsgálniuk a kvantumszámítástechnika alkalmazását, és meg kell találniuk a legjobb módszereket az alapvető adatok és folyamatok védelmére. A legjobb kiindulópont az, ha felmérik, hogy vállalatuk jelenlegi titkosítási megoldásai mennyire ellenállóak a kvantumszámítástechnikával szemben.
Az Egyesült Államokban egy év alatt több mint 422 millió adatlopási incidens történt. Könnyen elképzelhető, hogy a kvantumszámítástechnika fejlődésével ez a szám jelentősen növekedhet, ha az ipari vezetők nem kezdenek el időben felkészülni.
A jövő formálása
Bár senki sem tudja biztosan, hogyan fogja a kvantumszámítástechnika befolyásolni a kiberbiztonságot, a kutatások azt mutatják, hogy új kockázatok fognak megjelenni. Az ipari adatvédelemmel foglalkozó szakembereknek ezt a tényt el kell fogadniuk, és ébernek kell maradniuk, hogy hatékony megoldásokat találjanak a fenyegetések kezelésére.