A Magyar Iparszövetség elnöke szerint a vállalkozói környezet 2018-ban kedvezően alakult, a gazdaság számos területén kiugró eredmények születtek, a gazdasági bővülés fejlődési lehetőséget teremtett a kis- és középvállalkozásoknak is.

Illusztráció – fotó: pexels.com

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (Okisz) ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, pozitív eredmények tartják munkaadói érdekképviseletként, hogy Magyarországon 2018-ban több mint 10 százalékkal emelkedtek a bérek, keresetek. Megjegyezte, a bérhelyzet értékelésekor ugyanakkor látni kell, hogy a pénzügyi válságot követően a kkv-knál alacsony szintről indult a bérfejlesztés. A szövetség elnöke szerint a bérfejlesztéssel nem szabad megállni, mert a magyar bérek még így is nagyon alacsonyak az unióban. 

Vadász György kedvezőnek folyamatnak tartja, hogy 2017-2018-ban jelentősen csökkentek a bérterhek, ami egyértelműen segítette a kis- és középvállalkozói szektorban a versenyképesség megőrzését. Az elnök abban bízik, hogy 2019-ben a magyar gazdaság fejlődése, növekedése a tervezett 4 százalék körül alakul, és akkor további két részletben csökkenhetnek az adóterhek.

A szövetség év végi elnökségi ülésén jó eredménynek értékelték azt is, hogy a foglalkoztatottság folyamatosan bővül. Magyarországon 4 millió 450 ezer ember dolgozik, ami nagyon kedvező arány a lakosság számához viszonyítva, ugyanakkor 200 ezer ember még mindig közmunkában dolgozik, vagy munkanélküli – tette hozzá.

Az iparszövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a Magyarországon működő külföldi tulajdonú multinacionális cégek exportteljesítménye, fejlett műszaki technológiája, versenyképessége példaértékű, ezt a hazai kkv-szektor nem tudja megfelelően követni.

A magyar kkv-szektor az uniós versenytársakhoz képest még mindig csak 44 százalékos teljesítményt tud felmutatni hatékonyságban, versenyképességben. Van mit behozni – fogalmazott Vadász György, aki szerint a hazai kkv-k helyzetén javíthat, hogy a legújabb növekedési hitelprogram jelentős keretet tartalmaz a szektor számára, a kkv-k 2,5 százalékos kamat mellett akár 1 milliárd forintot is igényelhetnek fejlesztésre.

Az érdekképviselet elnöke hangsúlyozta, hogy a kkv-szektor hátrányát egyik pillanatról a másikra nem lehet ledolgozni. A felzárkózás hosszú folyamat, megfelelő stratégiára, tervre, szolgáltatásra van szükség, de a folyamat már elindult, a kkv-k tudnak tervezni, fejleszteni.