A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019. december és 2020. februári időszakra szóló összesítése alapján 2010-hez képest 800 ezerrel többen dolgoztak, a munkanélküliségi rátában Magyarország az Európai Unió élmezőnyéhez tartozott.
A koronavírus-járvány hatásai e területen is érezhetőek lesznek, a következő hónapokban a foglalkoztatottak számának csökkenése várható, a kormány kiemelt feladataként kezeli a munkahelyek védelmét – közölte pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-vel. A minisztérium közleménye a KSH adatokat kommentálva megállapította: a 2019. december és 2020. február közötti időszak átlagában az egy évvel korábbinál 8 ezerrel dolgoztak kevesebben Magyarországon, de a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,5 millió fő körül alakult, ami messze meghaladja a pénzügyi válság utáni 3,7 millió fős mélypontot.
A mérséklődés elsősorban a közfoglalkoztatottak számának jelentős, több mint 20 ezer fős csökkenésével magyarázható, hiszen a belföldi elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztatás a korábbi hónapokhoz hasonlóan több mint 7 ezer fővel bővült. A most közölt adatok szerint a munkanélküliek száma közel 163 ezer főre csökkent, ami mintegy 4,5 ezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra mérséklődött, ezzel Magyarország még mindig az Európai Unió élmezőnyéhez tartozott.
A koronavírus-járvány hatásai a következő hónapokban érződni fognak a foglalkoztatásban is, a becslések szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg álláshelyek a tavasz folyamán. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései (vállalkozók átmeneti adómentessége, járulékfizetési kötelezettség elengedése, hiteltörlesztések felfüggesztése, munkavállalási szabályok rugalmasabbá tétele, stb.) hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez. Az egyik legfőbb cél, hogy aki elveszíti az állását, lehetőség szerint mielőbb újra munkába állhasson.
A 2010 után elért eredmények alapján Magyarország képes a munkára építve nemzetközi összevetésben is megfelelő gazdasági teljesítményt nyújtani. Mivel a magyar gazdaság szerkezete egészséges, a veszélyhelyzet megszűnése után jó eséllyel ismét növekedési pályára tud állni, ezzel a várható visszaesést követően a foglalkoztatás is újra bővülhet majd.