A vártnál kisebb mértékben ugyan, de az előző hónaphoz képest tovább javulva nőtt májusban az ipari termelés Kínában, miután az első negyedévben az új koronavírus-járvány gazdaságbénító hatásainak következtében első alkalommal regisztráltak visszaesést.
A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés 4,4 százalékkal bővült éves összehasonlításban az év ötödik hónapjában. A növekedés mértéke ezzel a járvány előtt is látott szintre javult – tavaly augusztusban szintén 4,4 százalékos növekedést regisztráltak. Elemzők azonban ennél markánsabb, 5,0 százalékos bővülésre számítottak az áprilisi 3,9 százalékos emelkedést követően. Az év első öt hónapjában azonban az ipari termelés még így is 2,8 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakkal összevetve, bár ez is javulást jelent az első négy hónapban mért 4,9 százalékos zsugorodáshoz képest.
A termelés növekedése májusban ismét a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb, ahol 5,2 százalékos bővülést mértek éves bázison az áprilisi 5,0 százalékos növekedés után. Különösen jól teljesítettek a speciális berendezéseket gyártó vállalatok, amelyek 16,4 százalékos növekedést értek el éves összehasonlításban.
A tulajdonosi összetétel alapján a legnagyobb – 7,1 százalékos – növekedést a magánszektorban mérték, míg a külföldi finanszírozású vállalatok esetében a termelés 3,4 százalékkal, az állami vállalatok esetében pedig 2,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Szembetűnő emelkedést regisztráltak májusban az autógyártás terén: éves bázison 19,0 százalékkal mintegy 2,15 millióra nőtt a májusban gyártott gépjárművek száma, közülük a pedig különösen az új energiával működő autók száma nőtt jelentősen, 22,0 százalékkal.
A kiskereskedelmi forgalmat illetően azonban a májusi adat továbbra is azt mutatta, hogy a járványt követő helyreállás hosszabb időt vehet igénybe. Ezen a területen ugyanis 2,8 százalékos visszaesést mértek éves bázison, miközben elemzők 2,0 zsugorodást jeleztek előre az áprilisi 7,5 százalékos csökkenés után. Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 13,5 százalékkal esett vissza Kínában az előző év azonos időszakával összevetve.
A legsúlyosabb mértékű csökkenést továbbra is a vendéglátóiparban mérték: a forgalom 18,9 százalékkal zsugorodott éves összehasonlításban májusban, ám ez javulást jelent az áprilisi 31,1 százalékos visszaeséshez képest. A forgalom növekedését csupán az élelmiszerek – 8,5 százalék, – a mindennapi használati cikkek 2,5 százalék, – a gyógyszerek – 4,9 százalék, – valamint a telekommunikációs tartozékok és felszerelések – 2,3 százalék – kiskereskedelmében mérték májusban.
Az állóeszköz-beruházások 6,3 százalékkal csökkentek az év első öt hónapjában éves összevetésben, ami a visszaesés mérséklődését jelenti a január-áprilisi 10,3 százalékos zsugorodás után. Elemzők azonban enyhébb, 5,9 százalékos csökkenést vártak. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 9,6 százalékkal estek vissza a január-májusi időszakban éves összevetésben. A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 5,9 százalékra mérséklődött májusban az áprilisi 6,0 százalékról. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül képes hű képet adni a valós helyzetről.
Kína gazdasága a járvány bénító hatásainak nyomán 6,8 százalékkal esett vissza az első negyedévben – először zsugorodva az óta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték közzé tenni a hivatalos GDP-adatokat. A kínai kormányzat a globális járványhelyzet okozta bizonytalanságra hivatkozva az idén – 2002 óta először – nem jelölt ki GDP célszámokat. A kínai vezetés különböző élénkítő intézkedésekkel igyekszik újabb lendületet adni az ország gazdaságának, adócsökkentésekkel támogatva a vállalatokat, és a munkanélküliség kezelésére célzottan növelve a kiadásokat.