A Liszt Ferenc-repülőtéren sikeresen végrehajtott nyári terminálkiürítési gyakorlat során begyűjtött nagy mennyiségű adat rögzítése, feldolgozása is hozzájárul ahhoz a nemzetközi, 36 hónapos projekt sikeréhez, amelynek célja az egyre fejlettebbé váló intelligens rendszerek sérülékenységének csökkentése – tájékoztatta a Bay Zoltán Kutatóintézet az MTI-t.
A Horizon 2020 elnevezésű program keretében a Bay Zoltán kutatóközpont és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) július 2-án hajtott végre különleges, valós helyszínű gyakorlatot a Liszt Ferenc-repülőtéren. Az intézet kutatóinak elsődleges feladata az volt, hogy előzetesen megtervezzék majd technológiailag lehetővé tegyék a terminálkiürítési gyakorlat során keletkező összes információ és adat észlelését, rögzítését és azonnali digitális tárolását.
A Horizon 2020 program keretében finanszírozott Smart Kritikus Infrastruktúrák Védelme című nemzetközi projekt magyar konzorciumi tagja a Bay Zoltán Kft. és az ORFK. A csaknem másfél milliárd forint összértékű projekt során olyan előrejelző és értékelő rendszert fejleszt ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely különböző kritikus infrastruktúrák védelmi szintjét képes valós időben mérni és értékelni.
A projekt 36 hónapja alatt gyakorlatilag komplett virtuális város épül, amiben lesz repülőtér, ipari körzet, tömegközlekedési csomópont, egészségügyi intézmény, illetve egy pénzügyi központ is. A húsz konzorciumi tag egy-egy elemét modellezi ennek a virtuális városnak. A britek a bankszektort tesztelték, Magyarország pedig a repülőteret.
A teljes projekt sikeres zárásakor az "okos" kritikus infrastruktúrák rugalmasságát, sérülékenységét lehet majd mérni és modellezni, ami – mint kiemelték – azért különösen fontos, mert az intelligens rendszerek egyre fejlettebbé, de egyúttal egyre sérülékenyebbekké is válnak. Emellett a felhalmozódó információkból készül egy komplett képzési anyag is, elsősorban intelligens rendszereket üzemeltetők számára – írta a kutatóintézet.
Hozzátették, hogy a terminálkiürítési gyakorlat során begyűjtött nagy mennyiségű adatnak köszönhetően akár mobilalkalmazás is készülhet az intelligens rendszerek és kritikus infrastruktúrák rugalmasságának modellezésére. Megjegyezték, hogy az Európai Űrügynökség, az ESA technológia transzfer irodája már most jelezte, hogy érdeklődik a kutatási projekt eredményeinek tovább hasznosítása, piacra történő bevezetése iránt.
A Székely Zoltán szakmai vezetése alatt megvalósuló magyar alprojekt hazai együttműködő partnerei a Budapest Airport Zrt., a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI), a Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság (RHTP), az Airport Medical Service (AMS) és a miniBUD – olvasható közleményükben.