Az ESA mesterséges intelligenciát és a legújabb képfeldolgozó eljárásokat használó amatőr földmegfigyelők bevonásával tökéletesítené a Proba–V miniműhold felvételeit.
A korszerű HD és 4K tévéknél elterjedt képjavítási módszer az úgynevezett felskálázás (upscaling). Az eljárás érdekes és hasznos lehet a Földről készült műholdfelvételek feljavítása esetében is. A földmegfigyelésnél a kép ilyen módszerrel történő feljavítása azt jelenti, hogy több, alacsonyabb felbontású képet egyesítenek, aminek eredményeképpen a vizsgálni kívánt területről jobb felbontású, részletgazdagabb képet kapnak.
A Proba–V-t különösen alkalmasnak tartják az ESA szakemberei az új képfeldolgozási módszerek kipróbálására, ezért november 1-jei kezdéssel fél évig tartó versenyt hirdetnek amatőr földmegfigyelők (de gyakorlott képfeldolgozók) számára a műhold felvételeinek javítására. A műhold naponta 300 méter felbontással leképezi a Föld vegetációval borított területének 90%-át, miközben a kamera három része közötti átfedésnek köszönhetően a felszín kisebb részéről 100 méter felbontású képek készülnek. A verseny szervezői szerint legalább kilenc 300 méter felbontású felvétel egyesítésével, a korszerű képfeldolgozó módszerek alkalmazásával 100 méteresre növelhető a felbontás azokon a területeken is, amelyekről csak a gyengébb felbontású felvételek készültek.
A Proba–V műhold vegetációt térképező kamerája a francia Spot–4 és Spot–5 műholdak hasonló kameráinak újratervezésével született. A műszer három távcsőből áll, amelyek látómezeje 34 fokkal átfedi egymást, de a képek egyetlen detektorba jutnak – ez teszi lehetővé a Proba–V 820 km-es keringési magasságából a 2250 km széles sáv egyidejű megfigyelését. A kamera szerves részét képezik a pontos irányzást biztosító csillagérzékelők is.
A versenyt szervező Advanced Concepts Team a Föld 74 kiválasztott területéről több mint 1460 felvételt gyűjtött össze és bocsát a benevező csapatok rendelkezésére. Ennek 20%-a 300 méter felbontású kép, a 80%-ot kitevő 100 méter felbontású felvételeket pedig viszonyítási alapként használhatják a versenyzők módszerük ellenőrzésére. A felvételek többsége felhőmentes, mindamellett a versenyzőknek meg kell birkózniuk az eltérő megvilágítás, légköri állapot és a vegetáció, sőt hosszabb időskálán a növényzet és az épített környezet változásai okozta kihívásokkal.