Régebben a villamos tervezés a villamosmérnök szakma egyik oldalága volt. A tervezést tapasztalt szakemberek végezték, akik a beüzemelés, a telepítés tapasztalatait foglalták bele a következő üzem, rendszer tervezésekor a dokumentumokba. Ahogy a szakmák specializálódtak, és oly sokrétű műszerek, új technológiák megjelentek, óhatatlanul szükség volt, hogy a tervező mérnökök is specializálódjanak.

circuitNem megy egyik napról a másikra – fotó: pixabay.com

A villamos tervezés jelen állás szerin a következő főbb rész-területekre oszlik:

  • Erősáramú rendszerek
  • Irányítástechnikai rendszerek
  • IT rendszerek
  • Vagyonvédelmi, biztonságtechnikai rendszerek

Természetesen e- főbb területeknek számtalan oldalága, és specializált területe van, de ezt most nem sorolnánk fel.

Az elektromos rendszerek tervezése nem könnyű dolog. Sok tapasztalat, és sok gyakorlati ismeret mellet végezhető jól, kielégítően. No de a kezdő villamosmérnökök, akik erre a szép szakmára szeretnék adni a fejüket ebben a műszaki szakanyagban, megpróbáljuk bemutatni azokat az alapokat, amelyek a tervezéshez szükségesek.

Rendszerezés, rendszerezés, rendszerezés….

Minden tervezés alapja, hogy az adatokat megfelelően tároljuk, és visszakereshetővé tegyük. Akinek erre nincs kedve, vagy képessége ilyen feladatra, már ne is gondolkodjon, ez a szakma nem neki való.

De mielőtt nekivágnánk a tervezésnek ismerjük meg a projektekben résztvevő szereplőket és feladataikat. Fontos, hogy a projekt elején tisztázni kell, hogy ezen szereplők kicsodák, mi a felelőségi körük az adott projektben, és kik a döntéshozók. Sok kellemetlenséget, és áttervezési időt tudunk megspórolni.

SzereplőFelelőség / feladat
MegbízóA megbízó az a cég, vagy személy képviselője, aki a végrendszert üzemelteti, és a kivitelezőtől átveszi. Sokszor a megrendelő nem azonos az üzemeltetővel, se nem azonos a kivitelezővel, aki a tervezőt megbízza a munkával.
Projekt menedzser – megbízóA megbízó projekt menedzser feladata, hogy a kivitelezővel, vagy tervezővel pontosan tudassa az elvárásokat, és célokat. Az ő feladata továbbá a főbb irányvonalak meghatározása, döntések, melyek a rendszer felépítésére kihatnak. Fontos tudnunk, hogy ez a személy igényeit mindenképpen figyelembe kell venni.
Projekt menedzser - VállalkozóA vállalkozó/kivitelező projekt menedzser feladata, hogy a megbízóval egyeztessen, és a projekt határidejét, és szerződésbe foglalt teljesítését kézben tartsa. A projekt műszaki koordinációja is az ő feladata, vagy az ő általa felállított csapaté. A tervezőt, amennyiben a Kivitelező bízza meg a munkával, a projekt menedzser az a személy, aki a megbízó kéréseit szűri, és jóvá hagyja. Így amennyiben a tervező a megbízótól kap új igényt, vagy irányelveket, mindenképpen a kivitelezőtől kell jóváhagyást kapnia. Természetesen a projekt elején tisztázni kell a felelőségi köröket, és a kommunikáció irányát, és organizációját.
Üzemeltető

Sok üzemben a munkák egy adott üzemrészben lévő bővítést, átalakítást céloznak meg. A bővítés, és átalakítás során a tervezőnek figyelembe kell vennie az üzem sajátosságait, és belső szabványait, amennyiben a magyar és EU szabványokkal, törvényekkel nem áll szemben.

Az üzemeltető képviselőjének kérését, a tervezőnek jóvá kell hagyatnia a projekt menedzserekkel, nehogy rossz irányba induljon el a tervezés.

Természetesen a projektben még számos szereplő lehet, a vállalat felépítése és a projekt nagyságától függően, de ezek azok a főbb szereplők, akikre a projektekben nélkülözhetetlenek.

Vegyünk először egy projekt felépítésének egyszerű sémáját:

projekt felépítése ábra

A tervezés alapja a projekt kiírása, a követelményeket megfogalmazó dokumentum. A projekt indító helyszíni bejárás, és elvárások definiálása.

A tervezőnek felelőssége ezen adatokat a projekt menedzsertől, és minden résztvevőtől begyűjteni, és a területén lévő feladatokat összefoglalóan rendszerezetten a tervezést elkezdeni.

 

A kapott adatok alapján a tervezőnek először a rendszer vázlatát (rendszertechnikai rajz, egyvonalas kapcsolási rajz) kell elkészítenie. Ezt a vázlatot kell a projektben a döntéshozóknak elküldeni, bemutatni, és áttárgyalni.

 

Amikor egy projektben a főbb rendszer vázlatot a felek elfogadják, akkor a berendezéseket, és műszereket kell kiválasztani a megadott feladathoz. Ez lesz az alapja a villamos terezésnek. A berendezéseket is jóvá kell hagyatni a szereplőkkel.

 

 

A kiválasztott elemek helyre tervezésekor alaposan oda kell figyelnünk a tervek részletességére. Erről későbbi fejezetekben még beszélünk. A tervekben a legfontosabb, hogy érthetően, szabványosan, átláthatóan kerüljenek be az adatok.

 


A tervező legjobb barátja az emlékeztető. Sajnos a „szó elszáll, az írás marad” teljesen nélkülözhetetlen minden projekt életében. Egy jó emlékeztető jegyzőkönyvet minden megbeszélésen kezdjünk el vezetni, mert ez lesz az alapja, annak, hogy át a projekt során a kérdéses feladatoknál, jogosan kell-e átterveznünk-e, vagy garanciális hibáról van-e szó. A projektek során sokszor előfordulhat, hogy ellentmondó információk kerülnek ki a szereplőktől.

Lesznek olyan események, amikor az elkészült terveken szereplő adatok szöges ellentétben fognak állni a valósággal. A tervezőnek csak egy lehetősége van, ha valami nem stimmel, mint átnézi a kapott anyagokat, az emlékeztetőeket, hogy a forrás, amely alapja volt a tervek készítésének, kitől érkezett, vagy miért lehetett hibás. 

A tervezőnek feladata a kapott anyagokat ellenőrizni, de ez sokszor lehetetlen például egy meglévő rendszerről kapott adatok esetében. Ilyenkor javaslom, hogy jó tervezőként a kapott adatokra kérdezzünk rá az adat szolgáltatójánál. A kapott adatokban amennyiben egyértelmű hiba van, azt azonnal jelezni kell a résztvevőknek. Fontos itt megjegyeznünk, hogy a tervezést számos tényező nehezítheti, de legfőképpen az adatszolgáltatás hiánya, vagy minősége.

Sajnos sokszor a projektek során vég határidőket határoznak meg a projekt menedzserek, amelyek tartása sokszor szinte lehetetlen. A tervezőnek csak egy lehetősége van, hogy már az árajánlat adásakor a komplett adatszolgáltatás dátumát, mint mérföldkövet határozza meg a projekt kezdésének, és ehhez a kezdeti dátumhoz igazítjuk a véghatáridőt