A zöld gyártás területén az egyik legégetőbb kérdés az infrastruktúra. Az új gyárak építése időigényes és költséges, de egy olasz ABB gyár korszerüsítése azt mutatja, hogy a meglévő gyárak felújításokkal is elérhetik a zöld célokat.
A Dalmine-ban található 45 000 négyzetméteres gyár 40 éve működik, és a jelentések szerint a kezdeti kísérletek során 25%-kal csökkent a kibocsátás a cég "Mission to Zero" programjának részeként, amelynek keretében 2030-ra megkísérlik elérni a nettó nulla kibocsátást. Ami ennél is fontosabb, az ilyen felújítások azt sugallják, hogy a meglévő infrastruktúrát is meg lehet változtatni, hogy zöldebben működjön, amivel a kisebb cégek jelentős összegeket takaríthatnak meg.
Az uniós épületek 97%-ának szüksége lesz majd valamilyen korszerűsítést ahhoz, hogy megfeleljen az európai zöld megállapodásban meghatározott 2050-es éghajlati céloknak, amely minden ágazatban teljes szén-dioxid-semlegességet céloz meg. Mivel az egyes tagállamokban eltérő szabványok, építési módszerek, az anyagokhoz való hozzáférés és eltérő célok vannak érvényben, ez valószínűleg valamiféle szabványosítást tesz szükségessé.
A zöld korszerűsítés számos célt szolgál: az épületek kibocsátásának és környezeti hatásainak csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a szigetelés minőségének javítása, valamint a fenntartható energiatermelés megvalósítása a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében.
Bizonyos értelemben minden korszerűsítés - bizonyos mértékig - "zöldnek" tekinthető, mivel jellemzően az épületek átalakítását jelenti, hogy azok hatékonyabban működjenek.
Az európai épületállomány mintegy kétharmada 1980 előtt épült - vagyis az ózonlyuk felfedezése és az épületek energiahatékonyabbá tételét célzó jogszabályok bevezetése előtt. Emiatt úgy tűnik, hogy az épületek felújítása az éghajlati céloknak való megfelelés érdekében globálisan nehézségekbe ütközik.
A korszerűsítésekre volt néhány híres példa. Ugyanez a jelentés szerint a 2050-ben meglévő épületek 80%-a már megépült, ezért intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy ezeknek az épületeknek a környezeti hatása csökkenjen.
Ez az ABB gondolkodásmódja, amely szerint a legtöbb épületnek szüksége lesz ezekre a felújításokra, hogy elérje éghajlati céljait. Alessandro Palin, az ABB Distribution Solutions elnöke úgy véli, hogy a Dalmine gyár "mintát ad" a vállalatok számára, amelyet lemásolhatnak.
"Ez egy pozitív példa arra, hogy az innovatív technológia és a digitalizáció hogyan csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást" - mondta.
A vállalat arra ösztönzi az ellátási láncai ügyfeleit, hogy hasonló változtatásokat hajtsanak végre a saját vonalaikon a kibocsátás gyors csökkentése érdekében.
"Azzal, hogy csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást és megszüntetjük a hulladékot a teljes ellátási láncunkban, támogatni fogjuk az ügyfeleket saját fenntarthatósági törekvéseik megvalósításában."
A dalminai üzem csatlakozik más kínai, finnországi, németországi és hollandiai helyszínekhez, amelyek hasonló átalakításokon estek át. Csak az elmúlt évben az üzem mintegy 2220 tonnával csökkentette a kibocsátását.
Az ABB összesen 40 üzemben dolgozik a Mission to Zero céljainak elérésén, amelyek mindegyike a németországi Luedenscheidben található Busch-Jaeger üzem mintájára készült.
A dalmine-i üzem ráadásul 100%-ban megújuló energiával működik, a teljes energiaszükséglet 20%-át 4000 négyzetméternyi napelemes panel biztosítja, ami 900 kWh termelésnek felel meg. Ez évi 76 000 kW-tal csökkenti az energiafogyasztást, ami elegendő az elektromos járművek növekvő flottájának működtetéséhez.
Az ABB szerint a terv az, hogy az energia "decentralizált" legyen, hogy elkerüljék az energiahálózatok szükségtelen bővítését, ami azt jelenti, hogy az összes energetikai infrastruktúrát a helyszínen telepítik és használják.
"A Dalmine létesítmény bizonyítja, hogy a zöld gyáraknak nem feltétlenül kell új gyáraknak lenniük" - mondta Paolo Perani, az ABB fenntarthatósági menedzsere az Industry Europe-nak.
"Valójában ez egy nagyszerű példa arra, hogy a meglévő gyártóüzemek hogyan alakíthatók át zászlóshajókká, különböző intézkedésekkel példát mutatva az ügyfeleknek."
"Az energetikai átállás csak akkor valósítható meg, ha közösen cselekszünk. Dalmine telephelyünk átalakítása azt mutatja, hogy a biztonságos, intelligens és fenntartható villamosítás jövője megvalósítható. A technológiák rendelkezésre állnak, csak alkalmazni kell őket" - tette hozzá.
A végső cél az lenne, hogy ezeket a gyárakat és később az otthonokat - integrált technológiával és magas szintű energiahatékonysággal - intelligens épületekké alakítsuk át.
Egy másik nagy probléma a hulladéklerakókba kerülő hulladék. A hulladék problémáját úgy lehet a legjobban kezelni, ha gondoskodunk arról, hogy az eleve ne kerüljön a hulladéklerakókba, vagy újrahasznosításra kerüljön, esetleg kevésbé káros módon ártalmatlanítsuk.
A hulladéklerakókat gyakran csak elássák, vagy tartalmukat elégetik, ami légszennyezést okoz.
A nulla kibocsátással működő épületek egy dolog, de ha a hulladék nagy része a gondatlanul kidobott szemét révén közvetve környezeti károkat okoz, akkor még mindig hozzájárul - gyakran sokkal nagyobb mértékben - az éghajlati válsághoz.
Különösen a műanyaghulladék szokott az óceánokba kerülni, ami veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat.
Az ABB megkísérelte, hogy egyes épületei "hulladékmentesek" legyenek, azaz egyetlen hulladék sem kerüljön a szeméttelepekre, és két gyárát is ilyen minősítéssel látta el a cég.
A dalminai üzemben a hulladékválogatást és -azonosítást a hulladék keletkezési helyén állítják fel, ami segíti a válogatási folyamatot. A jelentések szerint teljesen biztonságos módon ártalmatlanítják azokat. Egy másik olaszországi, frosinonei üzem szintén elérte, hogy nulla hulladékot juttasson a hulladéklerakókba.
Ennek a folyamatnak nagy része, más gyártási folyamatokkal együtt, automatizálható, ami hatékonyabbá teszi azokat. Az ABB már évek óta integrálja az automatizálást az üzemekbe ügyfelei számára.