A számítástechnikától tartózkodók egyik fő érve - már hosszú ideje - az adatvesztéstől való félelem. Még egy olyan egyszerű esetben is, mint egy vegyesbolt számlázási rendszere, komoly problémát okozhat egy gép váratlan leállásából adódó adatvesztés. Az automatizálás világában a következmények sokkal komolyabbak, ezért a szakembereknek a pénzügyi lehetőségeik határán belül mindent el kell követniük, hogy az adatvesztés kockázatát minimálisra csökkentsék.

Az adatvesztés esetei:

Áramszünet:

Ipari alkalmazásoknál magától értetődő kell legyen a szünetmentes áramellátás. Ez maga is egy külön szakma, megérne egy cikket!

Szándékos, vagy véletlen törlés:

Nagy mértékben csökkenti a törlés kockázatát, ha ipari környezetben kizárólag olyan fájlrendszereket alkalmazunk, amelyek file-szintű hozzáférési jogosultság kezelésre képesek, azaz a merevlemezen levő minden egyes file-hoz, könyvtárhoz megadhatjuk azon személyek listáját, akik olvashatják, módosíthatják, végrehajthatják azt. Ilyen fájlrendszerek a Windows-os NTFS, a Linux-os EXT2, stb. Sok fájlrendszer lehetőséget ad a file-ok titkosított tárolására is, így a gép, merevlemez ellopásakor az adatok nem olvashatók el egykönnyen. (Windows XP:EFS, Linux: több megoldás is van...) A FAT-ot, FAT16-ot és a FAT32-t tessék elfelejteni! Fontos, hogy a jogosultságokat aprólékos, átgondolt munkával be is kell állítani, nem elég a jó fájlrendszer kiválasztása!

Merevlemez meghibásodás:

Két ellenszere van az ilyen okból bekövetkező adatvesztésnek: A rendszeres archiválás és a RAID alkalmazása. RAID esetében főként a RAID1 és RAID5 alkalmazása jelentős. Ezek ma általánosan használt technikák, most nem részletezzük használatukat.

Lefagyás:

Egy automatizálási rendszer kezelői számítógépén állandóan meg van nyitva sok file, és azokba folyamatosan írás történik, vagy újak nyílnak, régiek záródnak be. (Archivált értékek, eseménynapló, stb.) Tekintsük át egy írás folyamatát abban az esetben ha egy file végére egy adatot kell tenni: - A kiírandó adat puffertárba kerül. - A fájlrendszer a merevlemezen megkeresi a file végének adatait. - A file-vég adatot törli. - Az új adatot egy üres helyre felírja - A régi fájl végéről a folytatásra mutató ugrást tesz. - Az új file-vég helyét bejegyzi.

normal

Ezen lépések bármelyike közben bekövetkezhet a futó alkalmazás, vagy operációs rendszer lefagyása. (Szerencsére a komoly op. rendszereknél ennek valószínűsége alacsony, de nem nulla!) Rendszerinduláskor az operációs rendszer megkísérli begyógyítani a hibát, de ha "épp rosszkor" történt a lefagyás, ez nem jár sikerrel, és nem csak a kiírandó új adat, hanem az egész file elveszhet.

A naplózó file rendszerek:

E katasztrófa elhárítására nyújtanak segítséget a naplózó (journaling) file-rendszerek. Ezek már az operációs rendszer szintjén elvégzik azt a pluszmunkát, ami a biztonságos adattárolás érdekében számos adatbázis szoftverbe be van építve: A közbenső tárolásos lemezkezelést. Naplózó fájlrendszer esetén egy merevlemezen elhelyezkedő fájl megtoldása a következő lépésekben történik: - A kiírandó adat a merevlemez átmeneti (journal) területére kerül az összes vele kapcsolatos információval egyetemben. - Ha a journal-ba írás sikeres volt, a célfájl megnyitásra kerül, és az adat hozzáíródik. - Ha a toldás sikeres volt, a journal-ból a bejegyzés törlődik.

Előny:

naplozo

Ha a journal-ba írás közben fagy, vagy áll le a gép, a cél-file érintetlen marad. Ha pedig a file-ba írás közben történik a baj, a journal-ban a helyreállításhoz szükséges összes adat, és a kiírandó adatok is megtalálhatóak. A rendszer újraindításakor a gyógyítás hipp-hopp megvan.

Hátrány:

Minden lemezírás dupla munka, tehát lassul a rendszer. Ennek ott lehet jelentősége, ahol nagyon nagy mennyiségű, gyorsan keletkező adatot kell archiválni. Ilyen esetekben szükségessé válhat a sebességet növelő SAS + RAID5 lemezhasználat. Ez drágítja az alkalmazást. Melyiket válasszam? Az OS2 operációs rendszert használók számára adott az IBM fejlesztésű JFS használata. A Linux-on is használható a JFS, de emellett ott van az EXT3 fájlrendszer, amire akár futás közben is átállhatunk EXT2-ről, vagy a Reiser FS, és az XFS, melyekre való átálláskor az adatterületet másolni, majd konvertálni kell. Windows felhasználóknak - mivel nem kritikus alkalmazásokra fejlesztett rendszer - jelenleg nem áll rendelkezésre naplózó file-rendszer, a biztonságos adatkezelésről a felhasználói alkalmazásoknak kell gondoskodni. Az általam tanulmányozott automatizálásban használt szoftverek honlapjai közül csak az Oracle-nél és a Wonderware-nél találtam journaling funkciókra való utalásokat. A UNIX-on (Linux-on) futó rendszereknél (pl. ABB, Foxboro, Fisher, Micon, vagy a magyar Prolan, Scadasys) ez alapszolgáltatás lehet.