Biztonságtechnika – behatolás-jelző rendszerek

Az előző részben a Biztonságtechnika alapfogalmaival foglalkoztunk. Ebben a cikkben a behatolás-jelző rendszerek alapjaival foglalkozunk.

Elektronikus behatolás-jelző rendszerek felépítése

Az elektronikus behatolás-jelző rendszerek talán a leginkább egymáshoz kapcsolódó területe az elektronikai jelző-rendszernek. A behatolás-jelző rendszerek feladata a biztosított területre történő jogtalan behatolás érzékelése és jelzése.

A behatolás-jelző rendszer felépítése:

  • érzékelők,
  • központ,
  • kezelő,
  • jelző
  • kiegészítő eszközök.

A behatolás-jelző elemei vagy vezetékkel hálózatba, vagy vezeték nélküli kapcsolatban vannak.

Korszerű, vezeték nélküli rendszer esetén az érzékelő, mint rádióadó, a központ vevőként üzemel, és nincs összekötő vezeték. A riasztást végző egység lehet riasztócsengő, sziréna és tér megvilágító lámpa. A nagy fényerejű lámpák hirtelen bekapcsolása, villogása hasonló hatást vált ki, mint a sziréna bekapcsolása. Magánházaknál egyre több helyen alkalmaznak automatikusan segélyhívást tárcsázó, telefonos behatolás-jelző rendszert vagy rádiókapcsolatot létesítő riasztást.

A behatolás-jelző rendszer agya a behatolás-jelző központ. A riasztóközpont tartalmazza a zónabemeneteket, vezérlőkimeneteket, telefonkommunikátort és egy akkumulátoros tápegységet. Ehhez kapcsolódik a kezelőegység, a különböző érzékelők, a hang- és fényjelző egységek, valamint az adatátviteli eszközök. A behatolás-jelző rendszerek a legmodernebb technikával készülnek, hogy korszerű, biztonságos védelmet nyújtsanak felhasználóinak. A rendszert gyakran kiegészítik videó megfigyelő rendszerek, melyek kombinált alkalmazása nyújtja a legoptimálisabb védelmet az esetleges behatolók ellen. A kezelőegység segítségével lehet a behatolás-jelző rendszert élesítni és hatástalanítani, el tudjuk végezni, a rendszer programozását is.

A behatolás érzékelését a védendő objektum szélén el kell kezdeni és a behatoló tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ennek érdekében védelmi köröket kell létrehozni.

  • A védendő épületen kívül található a kültéri védelem. A kültéri védelemben alkalmazhatóak kerületvédelmi fix telepítésű eszközök, valamint kerítésvédelmi eszközök. A leggyakoribb kerületvédelmi fix telepítésű eszközök: a hidraulikus lépésjelzők, a mágneses térérzékelők, infra sugaras eszközök, mikrohullámú eszközök, valamint kültéri passzív infra érzékelők. A kerítésvédelem eszközei: az érzékelő kábeles rendszerek, az optikai szálas rendszerek és a vibrációs érzékelők.
  • A védett épület külső felületén, annak falazatán, padozatán, mennyezetén, ajtóin, ablakain helyezkednek el a felületvédelem, vagy a héjvédelem érzékelői. A felületvédelem alapvető eszközei: a nyitásérzékelők, az üvegtörés érzékelők, a falbontás-érzékelők és az infra sorompók.
  • Az épületen belül helyezkednek el a térvédelem eszközei, melyek a mikrohullámú passzív infra mozgásérzékelők.
  • Az értékes tárgyakat tárgyvédelemmel biztosítjuk. Eszközei a közelítésérzékelők, a rezgésérzékelők, a fémhang-érzékelők, a feszítés érzékelők és az elmozdítás érzékelők.

A kültéri védelem érzékelői

A kültéri érzékelőknek két nagy csoportja van, a kerületvédelmi, fix telepítésű és a kerületvédelmi eszközök.

  1. Kerületvédelmi, fix telepítésű eszközök a hidraulikus lépésjelzők, a mágneses térérzékelők, az infrasugaras eszközök, a mikrohullámú és a kültéri passzív érzékelők.
  2. A hidraulikus lépésjelzőt a föld felszíne alá telepítik, mely egy fagyálló folyadékkal töltött műanyag tömlő, melyben egy érzékelő egységet helyeznek el. A lényege, hogy a tömlőre lépve a folyadék nyomása megemelkedik, mely következtében az érzékelő elektromos jelet bocsájt ki.
  3. A mágneses térérzékelőket szintén a földfelszín alá telepítik. Az érzékelő felett áthaladó személy, illetve tárgy megváltoztatja az elektromágneses teret, mely jelzést ad a központ felé.
  4. Az infrasugaras érzékelő két szembenálló egységből áll az adóból és egy érzékelőből. Az adó impulzusmodulált infravörös sugarat bocsájt ki, mely a vevőegységbe jut. Ha ezt a sugárnyalábot megszakítják a vevő egység jelez a központ felé.
  5. A mikrohullámú behatolás jelző szintén adó és vevő egységből áll. Az adó irányított mikrohullámú jelet bocsájt ki, melyet az antenna érzékel, továbbít és egy állandó jelzést ad. Ezt a sugarat a behatoló megszakítja a testével, melyet a vevőegység érzékel és riaszt.
  6. A kültéri passzív érzékelők az emberi test hőmérsékletét érzékeli, mely eltér a környezeti hőmérséklettől és ez az eltérés ad jelzést a központ felé.
  7. A legismertebb kerítésvédelmi eszközök az érzékelő kábeles, az optikai szálas és a vibrációs berendezések.
  8. Az érzékelő kábeles berendezés érzékelő eleme egy speciális árnyékolt maximálisan 300 méteres kábel, mely érzékeli a kerítésen a behatolást és jelt ad.
  9. Az optikai szálas berendezés a fény hullámterjedésén alapuló érzékelő. A kerítésen optikai szálat vezetnek végig, melyben fényt vezetnek állandó intenzitással. Amennyiben behatolási kísérlet történik, akkor a fény intenzitása megváltozik. Ez érzékelhető és riaszt.
  10. A vibrációs berendezés elektromechanikus, vagy piezo elektromos elven működik. Ezek az érzékelők a kerítésfonat vibrációs mozgása esetén továbbítanak egy kis elektromos jelet a jelfeldolgozó egységnek, mely a központi egység felé továbbítja a riasztás jelzést.

Az épület felületvédelmi érzékelői

Az épület ablakain, ajtóin, falazatán, födémén és padlózatán helyezkednek el a felületvédelem érzékelői. Leggyakoribb érzékelők a nyitás-, az üvegtörés-, a falbontás érzékelők, valamint az infra sorompók.

  1. A nyitásérzékelők az ajtókra és az ablakokra szerelt mechanikus kapcsolók vagy reed relés érzékelők, amelyek élesítés esetén az ajtó, illetve ablak nyitása esetén riasztó jelzést ad. A mechanikus kapcsoló egy rugós és érintkezős, viszonylag könnyen meghibásodó egység. Lehet nyomó- vagy billenő kapcsolós. Nyitás esetén zárja az áramkört, mely riaszt. A reed relés érzékelő két részből áll a mágnesből és a reléből. A mágnest a nyitható elembe, vagy elemre, a relét a tokba, vagy a tokra építik. Élesítés esetén nyitás után a mágnes elmozdul a relében az érintkezők zárják az áramkört és riaszt.
  2. Az üvegtörés érzékelők lehetnek az üvegre ragasztottak (higanykapcsolós, piezo elven működő), optikaiak, vagy akusztikusak. A higanykapcsolós érzékelőben a törés esetén keletkező rezgés hatására a két érzékelő között elmozduló higany csepp megszakítja az érintkezést és riaszt. A piezo kristály a törés esetén elektromos jelet bocsájt ki a riasztáshoz. Az optikai érzékelő az üvegfelületre bocsájtott és visszavert infra sugarak megváltozása esetén, az akusztikus pedig a töréshang észlelése esetén jelez.
  3. A falbontás érzékelő lehet fémhálós, testhang érzékelős, vagy érzékelő kábeles. A fémhálót a falba építik annak szakadása esetén riasztójelet továbbít. A testhang érzékelők a piezo technológiát használják az érzékelésre és a riasztásra. Az érzékelő kábeles a kerítésvédelemnél alkalmazott elven működő eszköz.
  4. Az infra sorompó egy adó és egy vevő egységből áll. A behatoló megszakítja a két egység között lévő infravörös sugarat és ezáltal riaszt.

A belső térvédelmi érzékelők

Ezek az eszközök a mozgást érzékelik. Lehetnek mikrohullámú és passzív infra mozgásérzékelők.

  1. A mikrohullámú mozgásérzékelők a Doppler elv alapján működnek. Az adóból kibocsátott 2,5; 6, vagy 10 GHz-es környezetről visszavert jelet veszi az antenna és továbbítja a vevőhöz. Ha a térben mozgás történik, akkor megváltozik a visszavert jel és riaszt.
  2. A passzívinfra mozgásérzékelő az ember hő kibocsájtását érzékeli, és mivel az eltér a környezet által kibocsájtott hőmennyiségtől riaszt.
  3. A leggyakrabban alkalmazott tárgyvédelmi eszközök a közelítésérzékelők, a rezgésérzékelők, a fémhang-érzékelők, a feszítés érzékelők és az elmozdulás érzékelők.

Felhasznált irodalom: Biztonságtechnika - Dr. Berek Lajos