Biztonságtechnika – Alapfogalmak

biztonságtechnika interdiszciplináris tudomány, mely a tulajdon és személy védelmével foglalkozik. A biztonság valamely személyek, szervezetek rendeltetésszerű működésüket veszélyeztető szándékos, jogellenes magatartások és az ezekkel szembeállított védelmi erőforrások összessége.

A komplex vagyonvédelem a mechanikai védelmen alapszik, melyet az élőerős őrzés-védelem egészít ki, akiknek a dolgát az elektronikus jelzőrendszer segíti. A védelem megtervezésekor a tulajdonos és a tervező törekszik az optimális védelmi szint elérésére, melynek alkalmazási szintje illeszkedik a védendő értékhez. A védelmet sohasem lehet 100%-an megvalósítani, a fennmaradó maradék kockázatot biztosítással lehet mérsékelni.

A biztonságtechnika, mint kifejezés nem oly régi. A Britannica Hungarica és a Magyar Nagylexikon 1995. évi kiadásai a következőképen definiálja a biztonságtechnikát: „biztonságtechnika a halálos, vagy sérüléses balesetek okainak és megelőzésének tanulmányozása és gyakorlata.”

A biztonság érdekében védelmi erőforrásokat alkalmazunk. Ezek a védelmi erőforrások lehetnek technikai jellegűek és lehet élőerősek. A technikaiak lehetnek mechanikaiak, elektronikaiak és a személyek által alkalmazott eszközök. Az élőerő természetesen nem technika, azonban a védelem komplexitása megköveteli, hogy a védelmi technikát szoros egységben tárgyaljuk az azt alkalmazó és felügyelő élőerővel. A biztonságtechnika körébe tartoznak mindazon mechanikai, gépészeti, elektronikai és elektromechanikai eszközök, műszaki-technikai megoldások, technológiák rendszabályok, valamint az ezeket felügyelő élőerő, amelyek célja az eredményes személy- és vagyonbiztonság.

 A biztonság értelmezése, a személy- és vagyonvédelem dinamikus fogalma

A biztonság a biztonságtudomány meghatározó, alapvető kategóriája. A biztonságot nap, mint nap használjuk például: biztonságpolitika, létbiztonság, közbiztonság stb. A biztonság csak valamilyen veszélyeztető tényezővel összhangban értelmezhető. Egy ország biztonsága a szomszédokkal való viszony által meghatározott. Egy család biztonsága, az apa, vagy az anya munkájától, illetve havi jövedelmétől függ. A biztonság tehát valakinek, vagy valaminek a veszélymentes állapota. Természetesen veszélymentes állapot nem létezik. Vagy úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a biztonság valamilyen lét, vagy tevékenység és az azt veszélyeztető tényezők együtthatása.

A biztonság tehát csak valami veszélyeztető tényezővel együtt értelmezhető. Abban a pillanatban, ha megjelenik egy aprócska veszélyeztető tényező már értelmét nyeri a biztonság kifejezés. Minél nagyobb mérvű, vagy több a létet, vagy a rendeltetésszerű működést veszélyeztető tényező annál kisebb, annál alacsonyabb szintű a biztonság.

A biztonság nagyon leegyszerűsítve egy veszélymentes állapot. Ez a pár szó a lényeg, de nekünk egy kissé konkrétabban kell a biztonságot megfogalmazni. Van valaki, vagy valami. Ezeknek van egy rendeltetésszerű állapota. Ezt az állapotot pedig veszélyezteti valami. Tehát a biztonság valakinek a léte, vagy valaminek a működése és az azt veszélyeztető tényezők együtthatása. Ez egy nagyon általános és statikusságot és passzivitást feltételező fogalom. A biztonságtudomány szempontjából a személy léte és a szervezetek rendeltetésszerű működése a veszélyeztetett, és ami veszélyezteti az a szándékos jogellenes magatartás, cselekmény. Így a biztonságtudomány szempontjából a biztonság valakinek a léte, vagy valaminek a rendeltetésszerű működése és az azt veszélyeztető szándékos jogellenes magatartások együtthatása

A személy- és vagyonvédelem szempontjából még mindig nem teljes a definíció. Ugyanis nem passzívan, ölbe tett kézzel, sorsunkba beletörődve várjuk a betörést, rablást, lopást és más szándékos jogellenes cselekményt, hanem teszünk a megelőzése, megakadályozása, elhárítása érdekében. Védelmi erőforrásokat alkalmazunk. Kerítést építünk, biztonsági zárat szerelünk fel, riasztó berendezést telepítünk, testőrt, biztonsági őrt alkalmazunk stb. Tehát a személy- és vagyonvédelem egy változó dinamikus állapot, melyet közvetlenül két tényező befolyásol. Az egyik a veszélyeztetés, a másik pedig az alkalmazott védelmi erőforrások. A két tényező egymással szemben hat, a veszélyeztetés növekedése csökkenti, az alkalmazott védelmi erőforrások szinten tartják, vagy növelik a biztonságot.

Tehát személy- és vagyonvédelmi szempontból a biztonság valakinek a létét, vagy valaminek a rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos jogellenes magatartás és az azokkal szemben alkalmazott védelmi erőforrások együtthatása. Nagyon lényeges kiemelnünk a szándékosság meglétének fontosságát, valamint azt hogy jelen esetben jogellenes cselekményről beszélünk. Ebben a szűkebb értelmezésben kizárjuk az emberi figyelmetlenséget, gondatlanságot, a katasztrófákat stb., mint veszélyeztető tényezőket. Természetesen a vagyonvédelem tágabb értelmezése esetén ezeket is figyelembe kell vennünk, mint veszélyforrásokat.

A biztonságot, ahogy már jeleztük közvetlenül befolyásolja veszélyeztetés és az alkalmazott védelem. Ezeken kívül egy sor tényező befolyásolja a biztonságot. Ezek közül talán a legmeghatározóbbak a jogi környezet, a biztonsági menedzsment működése, a gazdasági tényezők, a biztosítási intézményrendszer működése, a közbiztonság állapota, a munkanélküliség és a korrupció mértéke stb.

 Őrzés és védelem

Az őrzés-védelem, vagy őrzés és védelem helye és szerepe, kapcsolata meghatározó problémája a személy- és vagyonvédelemnek. Az őrzés tehát alapvetően egy feladattal, paranccsal, intézkedéssel szigorúan leszabályozott biztosítás, amely eleve feltételezi azt, hogy valaki, vagy valakik az őrzött dolog vagy személy ellen véteni akarnak. Ugyanakkor az őrzésnek demonstráló, visszatartó szerepe is van, megmutatja a vétkezni szándékozónak, hogy vigyázz, mert itt vagyok, figyelek, és ha kell, megakadályozom azt, amit tenni akarsz

A védelem egy bekövetkező, vagy folyamatban lévő szándékos jogellenes magatartással szembeni ellentevékenység. Tehát az az esemény, amelyre az őrzéskor feltételezve készültünk az most valósággá vált. Ez az ellentevékenység alapjaiban más, mint az őrzés, hiszen itt minden konkréttá vált. Tudjuk hányan, hol, milyen módszerrel, mit akarnak elkövetni. Ezáltal az ellentevékenység kellő mértékű és hatékonyságú lehet.

A védelem pedig az őrzést esetlegesen követő olyan tevékenység, mely során ezt a jogellenes tevékenységet hárítják el, illetve csökkentik annak következményét a minimálisra.

Az őrzés tehát egy hipotetikus, feltételezett tevékenységhez kötődő biztosítási, a védelem pedig az elkezdődött, illetve bekövetkezett eseménnyel kapcsolatos elhárítási feladat. Az őrzésnél az esemény időpontja, az elkövetők száma, ereje, szándéka, célja stb. csupán feltételezés, a védelemnél pedig konkrét adatokkal jellemzett.

Összefoglalva az őrzés és védelem nem egymásnak a szinonimája, nem egymást helyettesítő kategória, de egymással szoros kapcsolatban lévő tevékenység. Ezért helyesebb, ha nem az őrzés-védelem, hanem őrzés és védelem írásmódot használjuk.

A komplex vagyonvédelem fogalma

Az őrzés és védelem komplexitása egyik meghatározó problémája a vagyonvédelemnek. A komplex vagyonvédelem az őrzésre és védelemre rendelkezésre álló erők és eszközök összehangolása. Az esetek döntő többségében nem a meglévő erőket és eszközöket hangoljuk össze, hanem a kockázatelemzés és a kockázatértékelés elvégzését követően határozzuk meg, hogy a kívánt védelmi szint eléréséhez milyen mechanikai védelmi eszközöket, elektronikai jelző berendezéseket kell alkalmazni és ezek felügyeletére milyen élőerőt kell alkalmazni.

 Az integrált vagyonvédelem

Többféle hardver és szoftver egymásra épüléséből kialakított rendszer az integrált felügyeleti rendszer. Feladatai a jelzésadó központok jelzéseinek vétele, értelmezése, mentése, nyomtatása, és nyugtázása. Az integrált vagyonvédelemnek két alapvető feltétele van a hardver és a megfelelő szoftver. Technikai megvalósítás szempontjából két lehetőség van a számítógépbe helyezhető kártyás megoldás, vagy kifejezetten csak erre a célra önálló házba épített felügyeleti központok.

Az elektronikus vagyonvédelem területei

A szakmai terminológia elektronikai, elektronikus védelem, vagyonvédelem kifejezést alkalmazza. Valójában itt nem védelemről beszélhetünk, hanem jelzésről. A vagyonvédelmet az elektronikai jelzőrendszer teszi komplexszé. A mechanikai védelmi rendszer feltartóztatja, akadályozza a jogellenes cselekményt. Ezzel összehangolva a elektronikai vagyonvédelem érzékel és jelez az élőerős védelemnek. Ahhoz, hogy ez a komplex vagyonvédelem hatékonyan működjön, úgy kell a védelem alkotóelemeit összehangolni, hogy a mechanikai eszközök legalább addig akadályozzák meg a behatolást, ameddig az elektronikai jelzőrendszer riasztására az élőerő kivonul a veszélyeztetés területére és megfelelően reagál, mely eredménye a vagyon elleni támadás elhárítása

Az elektronikus vagyonvédelem főbb területei:

  • Elektronikus kültéri védelem.
  • Behatolás-jelző rendszerek.
  • Beléptető rendszerek.
  • Távfelügyeleti rendszerek.
  • CCTV rendszerek.
  • Elektronikus áruvédelmi rendszerek.

Elsődleges szabályzatok, irányelvek, rendeletek (2018)

  • 54/2014. BM rendelet. Országos tűzvédelmi szabályzat (OTSZ)
  • 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet. Országos tűzvédelmi szabályzat (OTSZ)
  • 2/2002 (I.23) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról
  • 2005. évi CXXXIII. Törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
  • 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról

 Biztonságtechnikai szervezetek

  • OKF: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Hatósági szerepkör: tűzvédelmi engedélyek, tűzvédelmi ellenőrzések és szabályzások
  • MABISZ: szabályozás, amely csak ajánlást tartalmaz a védelmi rendszerekkel kapcsolatban, hogy megszabja a biztosítások megkötéséhez a követelményeket.
  • SzVMSzK: Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
  • Magyar Mérnök Kamara Elektrotechnikai és Épületvillamossági Tagozat Vagyonvédelmi Szakosztálya.



Felhasznált irodalom: Biztonságtechnika - Dr. Berek Lajos